Miért előny a 89 milliméterrel kisebb záhonyi hímtag? A kínaiak tudják

Az Orosz Birodalom nagyságát a vasútnak is ki kell fejeznie, amit Sándor cár a férfi nemi szerv méreteire tett obszcén kifejezéssel nyomatékosított. Az orosz szóvicc szerint a muszka hímtag mérete pont 89 milliméterrel tér el az európaitól.

Kínában reménykednek

A kormány 2006-ban mindezek ellenére mégis elhatározta a záhonyi térség fejlesztését. Az orosz kereskedelem visszahúzódása után mi lehet a mozgatórugó, mi az, ami újból az érdeklődés középpontjába helyezi Záhonyt? A már fent részletezett stratégiai és gazdasági érveken túl, a Tiszakönyök térségét igazából a kínai áru fogadása mentheti meg Kálnoki Kis Sándor, a Záhony és térségének miniszterelnöki megbízottja, volt MÁV-vezér, államtitkár, miniszterhelyettes szerint. A kínai árudömping Európát elsősorban a nyugat-európai nagy tengeri kikötők segítségével érte el eddig.

Jelenleg Rotterdam és Hamburg kikötőibe fut be a kínai áru. A fogadó országok busás hasznot élveznek, a távol-keleti országnak köszönhetően, hiszen az unióba bejövő áru vámjának 25%-a itt marad. Csakhogy a tengeri út nem olyan olcsó ma már, mint ahogy ezt sokan képzelik, hiszen a hosszabb kerülő út miatt, sokkal lassabban érnek Európába Kína termékei, ráadásul a kikötők kapacitását helyhiány miatt már nem lehet növelni. Ezért indokolt a vasúti szállítás felelevenítése a már régi bevált útvonalon, Oroszországon és az újonnan előtérbe került, kínai-kazah vasúton keresztül.

Záhony ennek ellenére nincs versenypozícióban. A volt Szovjetunió tagországaival szomszédos uniós országok ugyanis nem csak korszerűsítették, hanem növelték is az átrakodó állomásaik kapacitását. Évek óta a keleti áruk fogadásában a lengyel breszti csomópont áll az élen 48%-kal, ezt követi a szlovák Ágcsernyő 23%-kal, és tulajdonképpen ezzel konkurál a hasonló kapacitást bonyolító, bár jóval nagyobb logisztikai feladatokra képes Záhony. (A fennmaradó néhány százalékban Románia és Moldova dominál.) A magyar kormány 2006-ban döntötte el, hogy kiemelten foglalkozik Záhony és térségével, uniós támogatásból egy komplex fejlesztési tervet valósítunk meg 2010-re. Ennek a munkának a koordinálásával Kálnoki Kist bízta meg a kabinet.

Begyepesedett agyak?

Már a projekt neve is igen hangzatos: “a záhonyi térség különleges gazdasági övezetének komplex gazdaságfejlesztési programja”, ami az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül valósulna meg 37,8 milliárd forintos költségből. Ebből 20 milliárdot tenne ki csak a vasút fejlesztése, 8 milliárd a közúti fejlesztés, 4 egy új ipari terület létrehozása, a fennmaradó összeg pedig a kis- és közép vállalkozások oktatás képzésére, komplex marketing költségeinek fedezésére fordítanák.

A projekt elemeiről már a helyszínen érdeklődtünk ifj. Rákóczi Andrástól, aki a Záhony és térsége fejlesztési Kft. projekt managere. A fiatal, Debrecenben végzett, ambiciózus közgazdász helyi legény. Azzal a szándékkal jött vissza tanulmányai befejezésekor, hogy a mostoha körülmények ellenére nem erősíti az elvándorlási statisztikát, szülőföldjén fog dolgozni. Ő tehát valóban átérzi a hely gondjait. Projektje fő elemei: az ipari-, logisztikai terület kialakítása, az ezt segítő infrastruktúra fejlesztése, valamint a térségben már működő kis- és középvállalatok támogatása, illetve a képzési fejlesztések, a nemzetközi marketing, illetve a gazdasági, közlekedésdiplomáciai programok kidolgozása. Rákóczi szerint sokszor az is problémát jelent, hogy a helyi vezetéssel megértessék a program jelentőségét: amikor például felvetették a többnyelvű óvodák és iskolák létesítését a betelepülendő külföldi munkavállalók gyermeki számára, akkor sok polgármester nemtetszését nyilvánította ki. Pedig “óriási lehetőség előtt állunk, és ezt ki is kell használnunk, jelenleg ugyanis 14-15 magán logisztikai cég működik csak a térségben, de az ő foglalkoztatottságuk messze nem elégítik ki sem a helyi, sem a kínai igényeket!”