Öregedő és csökkenő népesség: miként hat az ingatlanpiacra?

A lakosság számának folyamatos csökkenése a későbbiekben az ingatlanok iránti kereslet mérséklődését eredményezheti, illetve a számos új fejlesztés mellett a piac telítetté is válhat. Mindezt azonban ellensúlyozhatja számos ellentétes irányú gazdasági és nem gazdasági jellegű folyamat – vélekednek az elemzők a népességfogyás ingatlanpiacra gyakorolt hatása kapcsán.

Hasonló fejlődés előtt áll Magyarország, mint korábban Nyugat-Európa: a gazdasági növekedés indukálta fokozódó jólét ellensúlyozhatja az egyébként negatív keresleti hatást. Inkább a kereslet és kínálat szerkezetének átalakulására számíthatunk a jövőben. A háztartásszerkezet átalakulása kompenzálja a népességfogyásból fakadó esetleges keresletcsökkenést is – véli a Central Home.

Nyugat-Európában az elmúlt években egyre több vásárló engedhette meg magának, hogy több lakással is rendelkezzen, vagyis befektetési céllal vásároljon ingatlant. Ráadásul egyre több az egyszemélyes, illetve a kis létszámú háztartás. Ez elvileg a garzonok iránti kereslet növekedését eredményezné, az utóbbi időben azonban mégis a nagyobb alapterületű ingatlanok iránt nőtt meg a kereslet.

Ennek oka, hogy bár egyre kisebb méretűek a háztartások, nem lesznek egyre szegényebbek: a jólét emelkedésével az emberek térigénye megnő, az üzletember üzleti célra lakást vásárol magának, és a család egyetemista fia is külön otthonba költözik. Vagyis egyre több és egyre nagyobb ingatlanokra lesz szükség a jelenlegi tendenciákat alapul véve. Az elemzés következtetése szerint tehát az ingatlanpiaci folyamatok nem a lélekszámtól függenek, hanem a gazdasági növekedéstől.