Milyen lesz a XXI. századi Győr? Megmutatjuk

A Győr fejlesztési tervei című kiállítást látja vendégül a Budapesti Városvédő Egyesület Kossuth Lajos utcai kiállító termében. A győri Építészműhely javaslataiból, terveiből összeállított tárlatot július 4-ig láthatja a közönség.

Felébresztik Csipkerózsikát

Mint arról korában is írtunk, Győr az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Az Engel Csoport például több mint 40 hektáros területen építi a Városrét nevű projektet, nemrég pedig a Leier is megkezdte fejlesztését – a cég Győr központjában lévő volt Frigyes laktanya épületeit újítja fel.

 

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez

A városvezetés azonban nem egyszerűen minél több és nagyobb értékű ingatlanberuházást akar: ahogy Révi Zsolt főépítész a kiállítás keddi megnyitóján fogalmazott: szeretnék a fejéről a talpára állítani a dolgokat, hogy ne a fejlesztők mondják meg hogy mit szeretnének, hanem a „közösség”, a város, és ehhez jelentkezzenek, csatlakozzanak a beruházók. Bár sokszor éri az a kritika a várost, hogy Győr a régió alvó Csipkerózsikája, ahol nem épül elég új épület, de a főépítész szerint ezt a Csipkerózsikát nem elég felébreszteni: óvni, védeni kell, és nagyobb egységben, jövőképben, fejlődésben gondolkodni.

„Gondolkodjunk Győrről közösen”

Ezt a közösségi gondolkodást segíti a 2006 márciusában alakult győri Építészműhely, amelyet kilenc iroda alkot, amelyek immár két éve dolgoznak együtt a város problémáinak és szükségleteinek feltérképezésén: így születtek azok a tanulmányok és ajánlások, amik a mostani kiállítás anyagát képezik. A kiállított anyagok válogatások Győr fejlesztési terveiből, így a kiállításon látható többek között a Széchenyi tér, az Egyetem fejlesztés, Győr City Point, Stadion fejlesztés, Duna kapu tér – Duna korzó fejlesztési elképzelései.

Sándor József, az Építészműhely vezetője örömmel mondta el, hogy a városvezetés nagyon jó partner ebben a közös munkában, mert sikerült a rövid távú kampánycélokon felül emelkedni, és valóban a város hosszú távú érdekei szerint gondolkodni és cselekedni. Konkrét példa erre a Sziget és Révfalu között épülő híd, amelyről az Építészműhely felvetésére készült előterjesztés, és amit valószínűleg megépítenek, bár erről még nem született meg a végleges döntés.

Gyakorló győri építészként maga is úgy gondolja, szakmai szemmel jól látható, hogy a városi rekonstrukció szükségessé vált. Ez az a terület, ahol a pénzbefektetés eredménnyel is jár: Ilyen volt korábban az elkerülő autópálya szakasz megépítése – mely állami segítséggel jött létre -, illetve a Baross út díszburkolatának elkészítése. Ezek olyan városi beruházások voltak, melyek ugyan nem kevés pénzbe kerültek, de hatásuk óriási volt. Munkahelyeket teremtett, forgalmat, bevételt és adót vonzott. Jó lépés volt, Győr saját forrásaiból jó helyre invesztált.

Felismerték, annak az előnyét, ha a főépítészen kívül azok a városi építészek is közkincsé teszik a tapasztalataikat, akik folyamatosan jelen vannak a piacon. Az Építészműhely ezért sokkal több, mint civil kezdeményezés: nem amatőr kívülállók csoportja, hanem a szakma sűrített véleményét képviselik. Ami pedig a konkurenciaharcokon is túl összeköti őket, az a város szeretete és az, hogy nem egy tervere koncentrálnak ebben a munkában, hanem képesek szövetszerűen, egységben látni a részleteket.