Védekezés a terror ellen: a jövő felhőkarcolói

Szeptember 11. sok mindent megváltoztatott. Nem csak lelki, de építészeti szempontból is érzékelhetők ezek a változások. Azóta mindenki minél biztonságosabb épületekben szeretne dolgozni.

Nem is oly rég

A 2001-es támadás nem az első volt, amit a WTC ellen követtek el. 1993-ban egy bombát helyeztek el a mélygarázsban. Ekkor 6 ember halt meg, 1500 pedig megsebesült. Az épület azonban komolyabb kárt nem szenvedett. A szeptember 11-én történtek után azonban Amerikában a terrorizmustól való félelem pánikba csapott át, ami a mai napig alig mérséklődött. Amerikai szakértők szerint nem kétséges, hogy hasonló jellegű támadás előbb vagy utóbb még be fog következni.

A támadás után egyértelművé vált, hogy a felhőkarcolók mennyire sebezhetők a külső támadásokkal szemben. Az épületek biztonsági előírásai nemcsak Amerikában, hanem szerte a világon elsősorban a tűzvédelemre vonatkoztak. A biztonság kimerült a tűzlépcsőkben és a tökéletesen tervezett fémszerkezetben. Tanulmányok sora készült arról, hogy miként lesznek az épületek tűzbiztosak és védettek a heves széllökésektől, más jellegű potenciális veszélyforrásokról azonban nem esett szó.

A WTC megsemmisülésében is tartotta magát, hiszen a tornyok nem omlottak azonnal össze, ezzel számtalan emberéletet mentve meg. A szerkezet tehát, amit alapvetően a földrengések és széllökések kibírására terveztek, helytállt. 1973 előtt azonban, amikor a tornyok megnyíltak, még senki nem készülhetett fel egy olyan támadásra, ami 2001-ben történt. Sőt még közvetlenül a támadások előtt sem gondoltunk volna arra, hogy olyan épületeket kell tervezni, ami egy repülőgéppel elkövetett terrortámadásnak ellenáll. 2001. szeptember 11-én szembesült a világ egy merőben új típusú fenyegetettséggel.

A pokoli torony

A WTC-tornyok esetében a hatalmas hő okozta a problémát. A robbanás után a hőmérséklet megközelítette az 1000°C-t. Így a tornyok a sérülés helyén szinte elolvadtak. A mérnökök olyan új generációs anyagok kifejlesztésén dolgoznak, melyek sokkal ellenállóbbak az eddig használtaknál. Erre nem pusztán a terrorfenyegetettség miatt van szükség. Mivel a felhőkarcolók legújabb generációja egyre magasabbra tör az égbe, új technológiákat és új anyagokat kívánnak az új elvárások, mind biztonság, mind stabilitás szempontjából.

Az acélszerkezetű épületek tűntek eddig a legjobb megoldásnak. A robbantásos merényletek azonban olyan terhelést jelentenek az acélváz számára, amit nehezen visel el az épület. Az acél 399°C (750F) körül kezdi elveszteni szerkezeti tulajdonságait, 593°C-nál (1100F) pedig ellenállóképessége 50 százalékkal csökken.