Lakáshitelezés 10 éve és ma. Kitől, milyet, mennyit, mennyiért?

Az ingatlan.com-on már 10 éve is kereshettünk és találhattunk lakást, de vajon mennyit változtak finanszírozási lehetőségeink? Kitől és milyen feltételekkel vehettünk fel jelzáloghitelt akkor és ma? Az ingatlan.com 10. születésnapja alkalmából visszanéztünk az elmúlt tíz év lakáshitelpiacára.

Az elmúlt tíz évet az OTP monopóliumharca, a devizahitelek térnyerése és az egyre nagyobb összegű hitelfelvétel jellemzi. Ha az ingatlanpiacon nem is, a lakáshitelpiacon már érezhető az amerikai válság hatása.

Bankok Monopoly-ja

Az 1990-s években a lakásépítés és a lakáshitelezés területén nyújtott állami támogatások egyaránt jelentősen csökkentek; mindez a kedvezőtlen jövedelemalakulás, a rossz gazdasági kilátások, a magas infláció és a növekvő hitelkamatok hatásának egyaránt köszönhető. E kevéssé vonzó piaci környezetbe nem sok új hitelintézet vágyott, így az OTP Rt. kvázi monopóliumot tudott kialakítani. A 2001. elején bevezetett állami kamattámogatási rendszer azonban, amely a lakáshitelek kamatainak a piaci hitelkamat szintje alá kerülését célozta, megváltoztatta a helyzetet.

Az állami támogatás lakáshitelezésben játszott szerepét jól mutatja, hogy már 2003-ban a 95 százalék volt a kint lévő támogatott hitelek összegének részaránya, az új kamattámogatási rendszer életbe léptetését követően a Gazdasági Versenyhivatal 2005. decemberi jelentése szerint már 25 bank foglalkozott lakáscélú jelzáloghitelezéssel, 2007 második negyedévére pedig a KSH adatai szerint 20 bank mellett már 3 jelzáloghitel-intézet, 153 takarékszövetkezet és 3 hitelszövetkezet foglakozott lakossági lakáshitelezési tevékenységgel. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a bankok csak közvetítik a jelzáloghiteleket, ezek valójában az OTP és a HVB kivételével az FHB jelzáloghitelét értékesítették tovább.

2003 – a lakáshitel éve

A Központi Statisztikai Hivatal csak 2001-ben vezette be azt az adatgyűjtést, mely a pénzintézetek lakossági lakáshitelezési tevékenységét vizsgálja. Kutatásaik alapján elmondhatjuk: a 2003-as év fontos szerepet tölt be a lakáshitelpiac történetében. A 2002-es évhez képest kétszer annyi lakáscélú hitelt vettek fel, többségében (85 százalékban) állami kamattámogatással. A hitelállomány az év folyamán 992 milliárd forintról 1437 milliárdra nőtt. Ekkor az adósok átlagosan 4,5 millió forint hitelt vettek fel, de még mindig többen (54 százalékban) igényeltek használt, mint új lakásra, az átlagos futamidő pedig az év egészét tekintve 12 év volt.

A GVH elemzése szerint az év végétől lassult a növekedés üteme, mely a támogatási rendszer szigorodásának tudható be. A devizaalapú jelzáloghitelek megjelenése azonban a negatív tendencia megfordulását eredményezte. Érdekesség, hogy az akkor kínált 250 hiteltermék közül 110 az OTP csoporthoz köthető, piacvezető szerepe tehát továbbra is töretlennek bizonyult; s ez valószínűleg csak az euró bevezetésekor fog érdemben változni.