Csúcsok dőlnek a szerbiai ingatlanpiacon

Harminc százalékos drágulást jegyeznek az ingatlanügynökségek Szerbiában most tavasszal, miközben 2007-ben egész évben hozzávetőleg 50 százalékos volt a drágulás.

Új Balkán?

Szerbia fővárosa, Belgrád elit negyedében, a Vracsaron elérte a 4000 eurót a régi luxuslakások négyzetméterára. Újvidéken 1500-2000 euró a lakás négyzetmétere, ugyanakkor a Tisza-menti magyar településeken, a magyar határtól 60-70 kilométerre 6–10 ezer euróért még mindig szép kis házat lehet venni nagy portával. A vidéket, ezen belül is különösen a Bácskát és Bánátot, mintha érintetlenül hagyná az az ingatlanvásárlási láz, amit többek között a bankkölcsönök gerjesztenek Szerbiában.

Harminc százalékos drágulást jegyeznek az ingatlanügynökségek Szerbiában ezen a tavaszon, miközben 2007-ben egész évben hozzávetőleg 50 százalékos volt a drágulás. „Ügyfelünk, aki tavaly nem vette meg 68 ezer euróért a 39 négyzetméteres használt lakást Dortyolon, ma már 90 ezer euróért sem kapja meg” – szemlélteti a drágulás iramát Alexandra Kon, a belgrádi Alka ügynökség társtulajdonosa.

Románia már a múlté, most Szerbiában kell befektetni!

„Belgrád egyik elit részén, a Vracsaron egy régi luxusingatlanban 4000 euróért kelt el a lakás négyzetmétere a közelmúltban, amit azért nem kellene trendnek nevezni, mindenesetre tény”– közli Nedeljko Malinovics, a Legat ingatlanközvetítő cég tulajdonosa. Véleménye szerint több oka is van annak, hogy rekordokat döntenek az ingatlanárak Szerbiában. Első helyen a bankkölcsönök gerjesztette keresletet említi.

Saját lakást szeretnének a szolid fizetéssel rendelkező fiatalok. Egy ideje már ötször nagyobb a lakáskereslet Belgrádban, mint a kínálat. Évente mindössze 7-7,5 ezer lakás épül, miközben ennek a tízszeresére lenne szükség. A nagy építőipari cégek a háború idején megszűntek, széthullottak, a kicsik drágán építkeznek és lassan. Malinovics szerint amíg nem jönnek nagyberuházók, akik egész városrészeket alakítanak ki, nem lesz változás, nem normalizálódik a piac. Egyébként azt hallani, hogy ciprusi beruházók modern, 21. századi lakótelep felhúzására készülnek vagy a Belgrád–Zágráb, vagy a Belgrád–Újvidék autópálya fővárosi bejáratánál.

Újbelgrádban a klasszikus, régi lakótelepi lakások négyzetméterára 1500-2000 euró, az új, illetve a sportaréna közeli lakás négyzetméterének ára ugyanakkor eléri a 3500 eurót is.

Az oroszok már a spájzban vannak

Szakértők szerint többek között az is felveri az árakat Szerbiában, hogy az oroszok pumpálják a pénzt Montenegróba, százezreket fizetnek a tengerpart közeli placcokért, (a köves, sziklás telkekért is), a házakért még ennél is többet. Egy tivati ház áráért, 600 ezer euróért három-négy lakást lehet venni Belgrádban, aztán kiadni, s a bérleti díjból vígan megél az illető. (Itt említjük meg, hogy a jól szituált bácskai magyarok közül meg jó néhányan a szegedi lakásaikért beszedett lakbérből élnek.)

A Vajdaság legnagyobb városában, Újvidéken szintén folyamatos a drágulás, 1000-2000 euró a lakás négyzetmétere, ugyanakkor fokozatosan csökken a kereslet, kezd telítődni a piac. Ami nem csoda, hiszen egy nagy építőhelyhez hasonlít a város. Az új emeletes házak lassan benövik, felfalják az olyan patinás városrészeket is, mint például az Almási templom környéke. Toronyházak nőnek ki a régi családi házak helyén, aminek következtében ma már az új lakás a drágább a réginél.

A közelmúltban még fordított volt a helyzet, többek között azért, mert a régi Jugoszláviában köztudottan fejlett volt az építészet, tehát jobb minőségűek voltak a 18-20 évvel ezelőtti lakások, mint a vadonatújak, s az sem mellékes, hogy a régiek be vannak jegyezve a kataszterben, míg az újakkal nem mindig ez a helyzet.

Radnóti nyomában

A gazdasági helyzet illetve a beruházási realitások és álmok úgyszintén befolyásolják a szerbiai ingatlanpiacot. Borban, a rézbánya városában 400-500 euró jelenleg a lakások négyzetméterára. Az a 60 négyzetméteres lakás, amely két éve még 12 ezer euróért kelt el, ma már több mint a dupláját éri – állítja Dragan Volanovics, az Europolis ingatlanügynökség tulajdonosa.

A bori rézbánya dolgozóinak a bánya privatizációja előtt kifizetett végkielégítés jelentősen meglökte az ingatlanárakat, nem különben a várakozás, ami a reménybeli új tulajdonos által beígért beruházásokhoz fűződik, akinek a személye még mindig bizonytalan.
Nem kevésbé bizonytalan a helyzet egy másik szerbiai nagyvárosban, Kragujevacon, a kragujevaci Zastava gyár székhelyén.

Feltámadnak poraikból a gyárak

A napokban aláírt ugyan a gyár és a szerb gazdasági miniszter egy memorandumnak nevezett szándéknyilatkozatot a torinoi Fiattal, miszerint az olasz gyár visszatér Szerbiába, felújítva a fél évszázados együttműködési hagyományokat. A szerb állammal együtt közös beruházásba kezdenek, 70-30 százalékos részesedéssel. Az olaszok 700 millió eurót dobnának be a közösbe, s odavinnék két új Fiat modell gyártását. Mindezt azonban a május 11-én esedékes szerbiai választások eredményéhez kötik. Amennyiben győz az Európa-párti Tadics, akkor megkezdik a nagyberuházást, amennyiben a nacionalista radikálisok kerülnek hatalomra, akkor nem lesz semmi az egészből.

Holott 2010-ig 300 ezer autó legyártását ígérik, s ezzel együtt új munkahelyeket, Szerbia visszacsatolását a dél-kelet-európai gazdaság vérkeringésébe. Mindezért cserébe Borisz Tadics szerb államfő jelentős adókedvezményeket ígért a Fiatnak, ingyen telket, a szerb állam által kiépített infrastruktúrát. Tadics a memorandum aláírása alkalmával, április 30-án azt mondta, a Fiat után jönni fog a Volkswagen, a Siemens és az Ikea. A Volkswagen autógyár állítólag kragujevaci zöldberuházásban érdekelt. A szerbek most már csak reménykedhetnek, hogy mindez nem csupán kampányfogás, és valóban megkezdődnek végre a gazdasági beruházások.