Kiváló befektetés a sziget – de nem mindegy, hol vásárol

Adott esetben kiváló befektetésnek számít egy sziget megvásárlása. A kínálat ugyanis csökken, hiszen szigetet – Dubait kivéve – nem „gyártanak” – magyarázta Farhad Vladi, a világ legnagyobb szigetkereskedője. Az árakat az is emeli, hogy gyorsan csökken a szigetek infrastrukturális hátránya, hiszen a modern technológia révén be lehet vezetni az áramot, valamint a telefonálás is megoldható – derült ki a Világgazdaság cikkéből.

A szigetek száma azért csökken, mivel magánszemélyeknek gyakran nagy egy-egy sziget, így azokat felparcellázzák, és több tulajdonos vásárol rajtuk telket. A szigetek kereskedelmét Vladi a műkincs-kereskedelemhez hasonlítja, hiszen egyedi „darabokról” van szó, mindegyiknek megvan a saját karaktere.

Mint kiderült, a szigetvásárlók a felső középosztályból és a vagyonosabb rétegből kerülnek ki, s többnyire olyanok, akiknek igen erős a kötődésük a természethez. Ez a csoport két részre bonható, egyik része befektetésként vásárol, míg a másik magának, illetve a családjának veszi meg a szigetet.

Korábban jó befektetést jelentett egyébként egy sziget, hiszen az elmúlt évtizedekben minden évben 6–14 százalékkal nőttek az árak, ugyanakkor az elmúlt 4 évben lendületet vett a drágulás, s esetenként duplázódtak is, sőt tízszeres áremelkedésre is akadt példa. Utóbbi főként a Karib-tenger térségében volt jellemző, ahová elsősorban az Egyesült Államokból ömlött a pénz. A hitelválság nyomán ugyanakkor megindult a csökkenés ebben a térségben, ugyanakkor az európai szigeteket ez nem érintette.

Szigetből egyébként 12 ezer van a piacon, likviditásuk változó, hiszen némelyik már meghirdetése előtt elkel, míg némelyik csak 3-4 év alatt. Az észak- és nyugat-európai szigetek vásárlásával jelenleg nem lehet nagyot tévedni. Norvégiában egy kis szigetet 200 ezer euróért meg lehet kapni, míg egy hasonló méretű sziget a Bahamákon 3,5 millió euróba is kerülhet.