Ilyen sem volt még! A keleti blokk 63 év után lenyomta a nyugatit!

A volt keleti blokk országaiban már drágábbak az ingatlanok, mint a fejlettebb nyugati országok fővárosaiban.

Horvátország

Déli szomszédunk ingatlanpiacán tapasztalható gyors drágulás oka, hogy évtizedekig zárt volt az ingatlanpiaca, ugyanis Franjo Tudjman néhai elnök mesterségesen elzárta országát a világpiaci hatásoktól, és csak most, a külföldi vásárlóerő beengedése előtt kezdett gőzerővel igazodni Horvátország a világtrendekhez. Az árrobbanás több okra vezethető vissza. Egyrészt arra, hogy a háborús évek alatt 1991-től kezdve a kilencvenes évek közepéig mélyen áron alul lehetett olyan tengerparti nyaralókhoz, apartmanokhoz jutni, amelyeknek tulajdonosai a széthulló Jugoszlávia más tagköztársaságaiban maradtak, a határok meghúzása után, azonban kényszerűségből gyorsan aprópénzzé kellett tenniük a tengerparti ingatlanaikat. Azok a külföldi befektetők, akik akkor vásároltak a „rejtett kincsekből”, most busás haszonra tehetnek szert. Akár háromszoros áron is továbbadhatják az ingatlanjaikat.

A másik ok a kedvező bankhitelek megjelenése volt, bár a jövedelmek és az igények növekedése úgyszintén túlfűtötte a horvát ingatlanpiacot, bár ez a német tanulmány szerint már lecsengőben van. Most, 2008 tavaszán stagnáltak az árak, sőt, van, ahol visszaestek. A bankok is szigorítottak a lakáskölcsönök feltételein, és a sok megkezdett lakáspiaci beruházás is oda vezetett, hogy pillanatnyilag nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Zágrábban például üresen állnak a befejezett társasházak, a vevők viszont kivárnak az árcsökkenésre spekulálva, hiszen a horvát fővárosban mostanság 56 ezer lakás megépítése számolná fel csak a kereslet és kínálat közötti különbséget.

Ennek fényében nem csoda, hogy Horvátországban ma már sokkal drágábban lehet ingatlant venni, mint Németországban, Ausztriában, vagy Belgiumban. Az elemzés megjegyzi, 2006 végén Zágrábban drágább volt a lakások négyzetmétere, mint például Budapesten, Varsóban, Bécsben illetve Berlinben. Bár a fent említettek alapján 2008-ban a lengyel és a magyar főváros nemcsak hogy ismét visszaszerezték a vezetést Zágráb felett, illetve megközelítették az átlagban 3000 euró/m2-es olasz ingatlanok eladási árát, hanem 2008-ban egy pesti lakás áráért még mindig egy egész háztömböt is megvehetnénk Berlinben.

Déli szomszédunk fővárosában jelenleg 2000-2200 euró a lakások átlagos négyzetméterára. Az 50-60 négyzetméter nagyságú ingatlanokat 62–130 ezer euróért már megvehetjük, a legdrágább zágrábi lakást 225 ezer euróért árusítják. Ennél azonban jóval drágább Dubrovnik, illetve Isztria esete, ahol az egymillió forintos (4000 eurós) négyzetméterár sem ritka.

Nyugat-Európában 2006-ban és 2008-ban sokkal olcsóbban vehettünk és vehetünk ingatlant, mint a volt szocialista országok bármelyikében. Bécsben két évvel ezelőtt 1600, Brüsszelben 1520, Helsinkiben 2900, Antwerpenben 2800, Berlinben 1500, Oslóban 3400, Rómában 2800 euróba került egy négyzetméter, addig idén alig 30-50 euróval emelkedtek csak ezekben a nyugat-európai fővárosokban az árak.