Ilyen sem volt még! A keleti blokk 63 év után lenyomta a nyugatit!

A volt keleti blokk országaiban már drágábbak az ingatlanok, mint a fejlettebb nyugati országok fővárosaiban.

Lakóingatlan-befektetések: rejtett kincsek

Meglepő módon az uniós csatlakozás után a volt szocialista országok lakásárai nem duplázódtak, a központi fekvésű lakások évente “csak” 20%-os növekedést produkáltak, míg a külvárosi lakások értéke 5-6%-kal növekedett. Az árnövekedés lassulásának egyik fő okát egy müncheni gazdasági kutatócég abban látja, hogy egyre többen és egyre többet fektettek be az új lakásokba, amely pár évig kiegyensúlyozottá tette a piacot. Ez a tendencia azóta megfordult. Jelenleg a keleti blokk országaiban sokszor drágábbak már az ingatlanok, mint a fejlettebb nyugati országok fővárosaiban.

Magyarország

Az elemzés szerint hazánkban 2000 volt az ingatlandrágulások éve, amit a lakosság megnövekedett igényei és az országba érkező egyre több befektető idézett elő. 2000–2004 között kisebb volt a drágulás mértéke, mivel nagyon sok tulajdonos, a magyarokon kívül főleg a németek, a britek és az írek az uniós csatlakozás utáni árrobbanásra vártak. Ez azonban nem következett be, az árak a belépés után stagnáltak. Az új lakásokba befektetők sem jártak jól, hiszen ezeknek a lakásoknak az árai is a régi szinten maradtak, illetve alig érezhetően nőttek a 2004-es belépés után. Az elemzők szerint a lassú magyarországi növekedés oka a túlkínálat volt.

A legnépszerűbb és a legjövedelmezőbb szegmens továbbra is az irodaházak és kereskedelmi központok építése maradt, de a kínálati árak itt is alacsonyabbak voltak, mint Romániában. A müncheni kutatóközpont adatai szerint hazánkban alig érzékelhető emelkedés történt 2008-ban 2006-hoz képest. Míg Budapesten egy lakásért (panel és tégla építésű is) átlagosan most 953 ezer eurót, azaz négyzetméterenként 2504 eurót, addig a második legdrágább magyar városban, Győrött átlagban 836 eurót kell fizetni, ami 80 euró/m2-es drágulást jelent 2006-hoz képest. Az elemzés szerint a kelet-közép-európai fővárosok mindegyike lakáshiányban szenved, kivétel a magyar főváros, ahol is 509 lakás jut ezer lakosra, és ezzel Budapest meghaladja az európai uniós átlagot is, ahol ezer lakosra mindössze „csak” 490 lakás jut.