Befektetői roham Montenegróban

Csak tavaly 900 millió eurót ruháztak be külföldi fejlesztők Crna Gorában, azaz Montenegróban. Az egy lakosra jutó beruházás összege alapján Európában vezet ez a kicsi, de annál kardosabb ország. Bocsánat, kard helyett mondjunk inkább puskát, hiszen egy nemzetközi szervezet kimutatása szerint mintegy 200 ezer fegyver van a mintegy 650 ezer lakosú országban magántulajdonban.

Kicsi a bors, de erős

Crna Gorát, ahogy a neve mondja: a fekete hegyek országát mindig is harcos nép lakta. Ugyanakkor az itt élők szónoki képességeikről is híresek, nagyon szeretnek vendéglőkben üldögélni, beszélgetni, barátkozni – mint a mediterrán országokban általában. Nem sürgős nekik a munka, inkább irányítani szeretnek, nagy perspektívákban gondolkoznak. Mindenesetre jó húzás volt az ország vezetésétől, hogy 2006-ban kiváltak Kis-Jugoszláviából.

Azóta fergeteges fejlődést él meg ez a mindössze 13 812 négyzetkilométer alapterületű ország. Pénznemük az euró, ebben is előrelátóak voltak, hiszen még nem is tagjai az Európai Uniónak, de ezen vannak. Megkezdték törvényeiknek, a gazdaságuknak és az infrastruktúrának az EU-s elvárásokhoz való igazítását. Montenegrót 2000 méter magas hegyek borítják. Az ország legnagyobb kincse a mintegy 300 km hosszú, részben sziklás, részben homokos tengerpart, amiből 73 km strand.

A világ harmadik legjobb befektetése

A turisztikai beruházók közelmúltban Los Angelesben megtartott kongresszusán megállapították, hogy a beruházások szempontjából felfutóban lévő kis és nagy országok hasonló gondokkal küzdenek. A befektetési célországok között Crna Gorát mindjárt a második helyen említették Kína és India között. Gyönyörű, vadregényes a táj, azonban turistaszezonban akadozik a vízellátás (strand után nem ritkán ásványvízzel kénytelenek lezuhanyozni a nyaralók), piszkosak a strandok és rosszak az utak.

Predrag Nenezics, Montenegró turisztikai és környezetvédelmi minisztere bejelentette, 2010-re befejezik a regionális vízellátási projektet. A másik égető gondra, az utak fejlesztésére az elkövetkező három évben 143 millió eurót fordítanak, 43 millió eurót szánnak továbbá szennyvízcsatorna-hálózat építésére. Regionális hulladékfeldolgozó megépítéséhez is hozzálátnak.

Montenegró parlamentje elfogadta a mediterrán országokat tömörítő barcelonai konvenciót, aláírták a tengerpart védelméről szóló megegyezést, amelynek értelmében a jövőben érintetlenül hagyják a tengerparti száz méteres sávot. Építési engedélyt csak ezen a sávon kívül adnak ki ezentúl. Ez az egyezmény itt még nem jött későn, hiszen az ország tengerpartjának 78 százaléka ma még kiépítetlen. A legattraktívabb helyeken ugyanis a Jugoszláv Néphadsereg haditengerészeti egységei állomásoztak. Ezeket a kiürült katonai bázisokat, kaszárnyákat most eladják.

A miniszter véleménye szerint éppen ideje volt elfogadni a tengerpart beépítését szabályozó törvényt, mert csak így tudják megregulázni a beruházók Crna Gorára nehezedő nyomását, így tudnak stratégiai partnereket választani a hosszútávú, fenntartható turisztikai fejlesztésekhez.