Új hidak épülnek a Duna felett

2018-ra két-két híd is épülhet a Dunán és az Ipolyon, melyek Magyarországot és Szlovákiát kötnék össze. Mindent az unió fizet – és már csak 3.650 napot kell addig aludni. De hol éri meg jobban az alvás: nálunk vagy a szomszédban?

Schengeni csalatkozás

A hidak megépítésének lehetősége és fontossága a schengeni csatlakozással csak nőtt, hiszen további fejlődést garantálnának az egyébként is Magyarország egyik legdinamikusabb területének számító Komárom-Esztergom megyének, illetve az egész Ister-Granum régiónak. E vidéken mintha az ingatlanpiac lenne az egyedüli, mely nem érzi Schengen szelét. Eredics Éva, az Otthon Centrum munkatársa elmondta, hogy eddig sem bazírozhattak a szlovák vevőkre, és ezután sem fognak. A szomszéd országból átjáró munkások 80-100.000 forint körüli keresete ugyanis nemhogy lakásvásárlásra, de még bérlésre sem elég. A szlovák vállalkozók pedig a kedvezőbb feltételek, kisebb adóterhek mellett sokkal jobban érzik magukat szülőföldjükön. A hidak megépülése, a két ország közötti gyorsabb közlekedés pedig valószínűleg még kevésbé ösztönzi majd a szomszédokat magyar ingatlanok vásárlására.

A közvetítők szerint a magyarok ugyanakkor előszeretettel vásárolnak ingatlant a határ menti szlovákiai falvakban, kisvárosokban. A szlovákiai házak és lakások átlagára gyakran eléri az esztergomi, komáromi, sőt néhány esetben a budapesti átlagárat is, a költözést tehát sok esetben az olcsóbb megélhetés, illetve a szlovák ingatlanokba szlovák vállalkozásként bejelentett cégek kisebb terhei indokolják.

A Komárom-Esztergom megyei ingatlanforgalmazók szerint Schengen csak az osztrák határon éreztetheti pozitív hatását; mi azonban nyugodtan kételkedhetünk ebben, hiszen a nálunk és a szlovákoknál is jóval fizetőképesebb osztrák szomszédaink – Schengen ide vagy oda – már bő egy évtizede boldogan vásárolnak víkendházat Magyarországon.