101 új műemlék „született”

101 épülettel bővült a csaknem 12 ezres magyar műemléki állomány, miután újabb épületek műemlékké nyilvánításáról döntött a szaktárca a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) felterjesztése nyomán. Az új budapesti műemlékek között szerepel a VIII. kerületi Tisztviselőtelep, a Rudas fürdő épületegyüttesének részei, a Béla király úti Leipzoger-villa, a III. kerületi Schmidt-kastély történeti kertje, valamint a Vasvári Pál utcai lakóház és zsinagóga.

Vidéken műemléki védettséget kapott Miskolc belvárosa (műemléki jelentőségű terület), Esztergomban a Duna folyam és a szénrakodótorony, a békéscsabai és a pécsi vasútállomás, Balatonszabadiban a Kossuth-szobor, a békéscsabai Széchenyi park, nyári pavilon és zenepavilon, az aszódi Fiúnevelő Intézet, és a fóti „kiskastély”, uradalmi ház, magtár.

Ezeken túl felkerült a listára a győri Selyemfonoda, a gyulai vágóhíd, a balatonudvari római kori villagazdaság, a debreceni Rickl-ház és Lábasház, a felsődobszai vízierőmű és malom, a hódmezővásárhelyi Petőfi Sándor Művelődési Központ és a tanyasi iskola, a kapolcsi malom és molnárlakás, a kemenesszentpéteri Dombi-dűlő, római kori sírkamra, Keszthelyen a Balaton-parti fürdőszálló-együttes, Kővágószőlősön az I. bányaüzem 0/6 aknája, aknatornya, a soproni tűzoltólaktanya, Szentesen a Zsoldos-féle téglagyár, a tolnai Selyemgyár és a Selyemgubóraktár, Várpalotán az Inota-Halmok (római kori halomsírok).