Montenegró, az orosz éden

1571-től montenegrói Ulcinj városa volt az Adriai-tenger kalózközpontja. Ulus Ali és 600 algíri társának maga a török szultán engedélyezte a szabad rablást. Manapság errefelé inkább csak oroszokat látni.

Az oroszok a spájzban vannak

Öt plusz egy csillagos luxus hotel létrehozásáról és üzemeltetéséről írt alá szerződést az orosz Vas Invest cég a Kempinskivel. A nagyszabású beruházás céljára az orosz befektető a Sveti Stefan nyaralóhely közelében fekvő Smokvica-öböl mintegy 20 hektárnyi földterületét szemelte ki. A helybeliektől több mint 30 millió euróért vásárolta meg a földterületet. A tervek szerint az idén márciusban megkezdődő turisztikai beruházás értéke meghaladja a 100 millió eurót is.

A szállodavárosnak is nevezett létesítmény a hotelek mellett bérelhető luxusvillákkal, sportpályákkal, spa- és wellness-létesítményekkel, valamint konferencia- és rendezvényközponttal is rendelkezni fog. A Herceg Novi-i, igalói hatóság kikötése csak annyi volt, hogy az építtetőnek tájba illő, a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő stílusban kell felépítenie a szállodavárost.

Oroszok, olaszok és montenegróiak

A montenegrói Adria-szakasz, „az olasz belső tenger” egyik legvadregényesebb és Albánia mellett mindeddig a legérintetlenebb területe, amit újabban nemcsak a befektetők fedeztek fel, hanem a turisták is, különösen a pénzes oroszok. Tavaly nyáron már szinte elnyomta az orosz turisták zaja a helybeli, illetve a szerb beszédet. Talán éppen emiatt is nevezik Európában csak pénzmosodának az országot, ahova pont a fejletlen bankviszonyok miatt az oroszoknak kedves, hogy csak utazótáskában vihetik be a pénzüket.

2006-hoz képest, tavaly 23 százalékkal nőtt a Montenegróba látogató turisták száma, 480 millió euró bevételt produkálva az államnak. A fejlődő turisztikai piac miatt Crna Gora újabb strandokat épített Herceg Novi-tól Ulcinjig bezárólag.

Beindult a privatizáció

Idén folytatódik az állami vállalatok privatizációja is. Hamarosan közzéteszik a 2008-as tervet. A hírek szerint még idén kiírják a pályázatot a podgoricai dohánygyárra és a cetinjei Obod háztartási gépgyárra. Több volt katonai objektumot is felkínálnak eladásra. Azonban a sláger mindenképpen az igalói Szimo Milosevity kórház és rehabilitációs központ lesz, amelynek részvényei 56,4 százalékát adnák el.

Valamikor, a régi Jugoszláviában igen elit helynek számított a szív-, az asztmás, és a reumás betegeknek ez a rehabilitációs intézete, mely több mint ezer férőhelyes. A hazaiak mellett az intézményt német, svéd, norvég, finn, orosz betegek ma is előszeretettel látogatják, azonban az ingatlan ma már alapos modernizációra szorul.

Folyamatban van a bjelai hajógyár és a NIP Pobjeda lapkiadó vállalat privatizációja is. Ez utóbbira kiírt pályázat február 4-én zárul, s a hírek szerint egyelőre csupán a német WAZ lapcsoport vette meg a pályázati csomagot. A németek egyébként a volt jugoszláv tagállamokban már eddig is több napi- és hetilapot vettek meg, az övéké a belgrádi Politika és az újvidéki Dnevnik is, valamint több zágrábi és budapesti lap is.