Döbbenet! Úgy váltogatják a házaikat, mint más az alsóneműjét!

A japánok nem szeretik a használt ruhákat, sem a használt bútorokat és elektromos kütyüjeik is úgy vannak kitalálva, hogy kevés pénzért pótolhatják a régit, nem gondolkodnak hát másképp lakásaikról sem. A használtingatlan-piac hiánya, az olcsó alapanyagból, rövid távra készült épületek divatja és a földrengések miatt a régi épületekkel szembeni előítélek hozadékaként Japánban egy ház átlagéletkora 30 év. Ezt a tendenciát kívánja megváltoztatni a japán kormány egy olyan új törvénycsomaggal, amelyik a „tartós” lakóházak építését bátorítja. Ha sikerül a tervük, akkor egy 200 éves lakáspolitikát fognak felülírni.

Pocsék Áruk Fóruma?

A japán ingatlanpiac különös szokásainak gyökerei több évszázadra nyúlnak vissza. Mivel a földrengések és tűzvészek miatt az épületek gyakran megsemmisültek, a földrengés elleni biztosítás pedig a kilencvenes évekig nem is létezett, az emberek hozzászoktak, hogy az épületeik élettartalma irreálisan rövid lett, amihez elegendő volt valamiféle nagyon gyenge minőségű alapanyagot használni, a karbantartásra pedig figyelmet sem kellett fordítani. Többek között ezért terjedt el az a szokás, hogy 30 év után a japánok lebontották a régi házaikat, hogy a helyükre újakat építsenek. Ennek tudatában így nem meglepő, hogy a jelenlegi lakások 60 százaléka 1980 után épült.

Több pénzt kellene költeni!

A felkelő nap országában ezen kívül gondot okozott az is, hogy nem volt megfelelő számú értékbecslő, illetve olyan intézmény, amely segítségére szolgált volna a használt lakáspiac beindulásához. A japán ingatlanok alig 13 százaléka ért meg eddig valamilyen tulajdonosváltást, szemben a britek 89, az amerikaiak 78 és a franciák 66 százalékával.

Ezen a hozzáálláson próbál változtatni a jelenlegi földművelésügyi miniszter, Koicsi Teramoto, aki azt szeretné, ha az úgy szűnne meg a lakosság szükségtelen anyagi megterhelése, hogy lehetőleg még az idén az emberek ne a házaik folyamatos újjáépítésével foglalkozzanak, hanem vásároljanak jobb minőségű, de drágább ingatlanokat. A miniszter szerint hosszú távon ez a pluszköltség megtérülne államnak, állampolgárnak egyaránt, arról nem is beszélve, hogy a dózerolások csökkentésével jobban lehetne kímélni a környezetet is.

Koicsi Teramoto elképzelésének megfelelően a japán kormány már tavaly júniustól sokkal szigorúbb feltételekkel adja ki az építési engedélyeket, aminek eredményeképpen 2007 második felében drasztikusan vissza is esett az építkezések száma Japánban. Míg júliusban 23, augusztusban 43, szeptemberben 44, októberben 35, novemberben 27 százalékkal kevesebb lakás épült az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A szigorításokat egyébként azért vezették be, mert 2005-ben kiderült egy prominens japán építészről (Hidecsugu Aneha), hogy földrengés-biztonsági jelentéseket hamisított egy tucat hotel és lakóház esetében.

Az adó náluk is gond

Mivel az építkezések számának csökkenése a gazdaságra is negatív hatással van, a kormány a januárban életbe lépő törvénycsomagban adókedvezményekkel és a jelzáloghitelek időtartalmának meghosszabbításával próbálja serkenteni a „tartós házak” építését. Ingatlanszakértők szerint ahhoz, hogy komolyabb változások történjenek az országban, az értékbecsléseknél nagyobb átláthatóságra, a használt lakások átépítésénél pedig szigorúbb normákra, valamint nagyvonalúbb adókedvezményekre lenne szükség. Ennek hiánya miatt ugyanis folytatódni fog az a tendencia, hogy a japánok úgy cserélgetik a lakásaikat, mint más az alsóneműjét.