Megéri házat venni a magyarországi buddhista, krisnás falvakban?

Magyarországon az alternatív vallások megjelenése aránylag új keletű jelenség, mely a kulturális és társadalmi változások olyan jelenségeivel hozhatók összefüggésbe, mint a szekularizáció, az értékválság a társadalomban, vagy a hagyományos közösségek felbomlása. Nyugatabbra már a hetvenes években virágzott a buddhizmus és a brahmanizmus, mely nemcsak a hippimozgalomnak, hanem a különböző egyházak felé nyitott politikai rendszereknek is köszönhető.

Az említett két egyház hazánkban is bejegyzett: a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének kisegyháza 1989-ben, a Tan Kapuja Buddhista Egyház 1991-ben, a Hindu Vaisnava Egyház pedig 2002-ben alakult. Ezen egyházak vallásgyakorlata az életmódot is jelentős mértékben szabályozza, így arra törekednek, hogy a világtól elzárt (de az érdeklődők felé nyitott) közösségeket hozzanak létre.

Nandafalva

A Hindu Vaisnava Egyház kötelékébe tartozik Nandafalva , mely 1979-ben alakult. Az alföldi tanyavilágban, a Csongrád megyei Balástyán kezdetben a kápolnának is csak a tanya egyik szobájában jutott hely. A rendszerváltást követően a közösség számottevően fejlődött; a hagyományos hindu és magyar elemeket ötvöző templom, a Rádhá-Gópivallabha 2000-ben épült.

Az évek során egyre több ún. bhakta vásárolt családjával közösen tanyát a környéken, melyeket annak rendje és módja szerint kalákában fel is újítottak. Az általában 2 szobás 40-70 négyzetméteres tanyák egy-két kilométerre állnak egymástól 2-3000 nm telkeken. Egy helyi ingatlanközvetítő szerint megnőtt az igény arra is, hogy egyéb, nem feltétlenül a hinduizmus híveinek számára létesítendő életmódtáboroknak megfelelő tanyákat kutassanak fel. Jellemzően egy vályogfalazású tanyát már pár százezer forintért is meglehet venni a környéken, amennyiben gazdasági épületekkel árulják az ingatlant, akkor a vételi ár megközelítheti a másfél–kétmillió forintot is. Bár 2000-től kimutatható, hogy a hindu híveknek köszönhetően a környék ingatlanárai enyhén emelkedtek, Nandafalva ingatlanforgalmi jelentősége ennek ellenére csekélynek mondható.

Krisna-völgy

A somogyvámosi Krisna-völgy területét az üzemeltető kft. 1993-ban, a kárpótlások során vásárolta meg. Magyarország első védikus templomának alapkövét 1994-ben rakták le. Később, amikor a bővítés szükségessé vált, már csak jóval magasabb áron tudtak területet vásárolni az önkormányzattól. A völgy korábban szántóföld volt, így a fejlesztés alapjául egy, az önkormányzat által elfogadott rendezési terv szolgált.

A 830 fős Somogyvámoson körülbelül 20-30 házat vásároltak meg a hívők, ami azt jelenti, hogy a falu lakosságának kb. 10 százaléka Krisna-tudatú.
Nandafalvával ellentétben Somogyvámoson jelentősen emelkedtek az ingatlanárak a krisnások telepítette arborétumnak, méhészetnek, biokertészetnek, tehenészetnek és nem utolsó szempontból a 260 hektáron elterülő vallási falunak köszönhetően. Annak ellenére, hogy a település a somogyi dombok között húzódik, az árak lassan a nem vízparti fonyódi és balatonboglári árakat érik el, azaz van olyan 5544 nm-es telken álló 120 nm-es felújított 3 szobás családi ház amit 30 millió forintéert árulnak, de olyan is akad amit bár „csak” 2 szobás, de 6,2 millió forintba kerül.

Shaolin falu

Az ezerötszáz éves múltra visszatekintő Shaolin kung-fu harcművészeti stílust és életformát eredetileg a világtól visszavonultan élő szerzetesek művelték. A Shaolin falu üzemeltetői ideális helyszínt találtak arra, hogy ezt az életformát közvetítsék: a Pilis-hegység egyik legszebb pontján, Dobogókőn vertek tanyát, ahol a hagyomány szerint a Föld szívcsakrája is található.

A volt honvédségi területet az üzemeltetők hosszú távra vehették bérbe, cserébe felújították és kibővítették a rossz állapotban lévő épületeket. A Pilis-hegység jelentős része természetvédelmi terület, de ez a rész már korábban állami használatban állt, így a telep fejlesztése elé nem gördültek akadályok. A Pilis falvai, községei mind népszerűbbek a szép környezetre, egészséges életmódra és a város közelségére vágyók körében, így az itt megfigyelhető ingatlanpiaci fejlődés kevéssé tudható be a Shaolin falu működésének.

Buddhista Meditációs Központ

A Nógrád megyei Tar közigazgatási területén található az a tanya, ahol tibeti hitéleti központot alakítottak ki. Az épületeket és a Békesztupát maga a dalai láma szentelte fel 1992-ben. Három évvel később létrehozták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkot (akit a buddhista egyház megvilágosultként tisztel). A központ azóta valóságos buddhista zarándokhellyé vált.

Bár a turizmus fellendült, a kétezer főt számláló Taron még csak két család lakik, akik a nagyvárosokból kifejezetten a központ miatt költöztek a faluba. A meditációs központ munkatársa elmondta, hogy bővíteni szeretnék az épületeket, ezért folyamatosan pályáznak. Legfőbb törekvésük, hogy minél nagyobb létszámú buddhista közösséget hozzanak létre, akik ideális esetben nem a faluban, hanem a kibővült meditációs központban telepednének le. Az ingatlanárak így egyelőre ezen a településen sem lódultak meg.