Közel féláron is vehetünk lakást a Dunántúlon

Komoly esésekre is akadnak példák az ingatlanárakat tekintve Dunántúl egyes térségeiben. Így például Zalában 40 százalékos árcsökkenést figyelt meg a pénzcentrum.hu, de a többi megye esetében is enyhe visszaesés vagy stagnálás tapasztalható. Míg a városokban egyértelmű túlkínálat és nyomott árak a jellemzők, a távolabbi falvakban befagyott az ingatlanpiac.

Győrben az árak stagnálása, sőt akár 3-4 százalékos esése jellemző. A kínálat erősen felhígult, bár a kereslet állandó. Még a fiatalabb, új szigetelést kapott panelek ára is 180 ezer forintról 160 ezer forintra esett négyzetméterenként. Ráadásul az eddigi 2-3 hónapos értékesítési idő helyett ma már 4-6 hónap a jellemző. Győrben egyébként az egyszintes kertes házak iránt mutatkozik jellemzően igény: 700-800 négyzetméteres telken 120-130 négyzetméteres házakat keresnek a vásárlók. Általában a 4-6 éves épületek a kedveltek, ezekért 30-35 millió forintot fizetnek.

A lap által megkérdezett elemzők rámutattak a fizetőképes kereslet visszaesésére is. Így például Vas megyében a vásárlók 90 százalék feletti arányban vesznek fel hitelt az ingatlanok megvételéhez, s még a 10 százalékos önrész letétele is gondot okoz számukra.

A megkérdezett szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a nagyobb városok közvetlen környezeténél távolabbi falvak esetében szinte teljesen megállt az élet. Ezekben a falvakban elsősorban azok a fiatalok keresnek otthont, akiknek anyagi lehetőségeik nem engedik, hogy városokba költözzenek, esetleg nem akarnak messzire kerülni a családi fészektől.

Nagyobb mozgás indult egyébként Vas megyében is, ahol a fürdő miatt a használt lakáspiacot a magán szobáztatás mozgatja továbbra is, mivel új fejlesztések nem állnak a befektetni vágyók rendelkezésére. A fürdő nem érezteti hatását Zalakaros és Hévíz esetében: az előbbi városban csak annak közelében lévő 3-4 utcában van némi mozgás a lakáspiacon, míg Hévízről kivonultak a külföldi befektetők, így az ingatlanárak növekedése is megállt.

Az árakat illetően még az irreális kínálati árakra hívja fel a figyelmet a lap, vagyis hogy az 1999-2001-es boom óta a tulajdonosok folyamatosan a valós piaci árnál „többre tartják” ingatlanaikat.