Mi a helyzet az ingatlanszakmával? Havonta több száz ingatlanközvetítő dobja be a törölközőt

Annak jártunk utána, hogy a 2008 októberében kirobbant ingatlanpiaci válság óta mi történt a hazai ingatlanközvetítő társadalomban. Hányan adták fel, hányan maradtak, mi várható a jövőben, és egyáltalán merre indul tovább a szakma? Mindannyian a kormány otthonteremtési programjára várnak.

Érdektelen ingatlanok

Egyes településeken előfordul, hogy a közvetítők eladásokat realizálnak, azonban az ország egészét tekintve azok az ingatlanok, amelyek eddig az értékesítés javát adták, most teljesen érdektelenné váltak. Nemcsak az a baj, hogy nehéz eladni, hanem a megbízóinknak – akik annyira várják a segítséget tőlünk – nehéz a szemükbe nézni. Köztudottan borzasztó helyzetben vannak a devizahitelesek, és nekik egyetlen menekülés lenne a gyors eladás. Ez azonban sajnos most reménytelen – mondja Békési Béla, a MIÉSZ (Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete) elnöke a téma közepébe vágva.

Másfél év múlva jönnek az új lakások

Az ingatlanpiacon még legalább 1,5-2 év, amíg ismét megjelennek tömegegesen az új lakások. A tervezők még el sem kezdték a munkát, ha bele is fognak, hosszú folyamat kezdődik, és akkor még hol vannak az eladások – folytatja Földvári Zsolt, a MAISZ (Magyar Ingatlanszövetség) marketingmunkatársa. Van olyan tagszervezet, fejlesztő a IX. kerületben, aki korábban 280 főt alkalmazott, míg most csak négyet, s közülük három be se jár dolgozni – teszi hozzá. Az értékbecslő cégek is bezárnak, a bankok már nem alkalmazzák őket, csak felülvizsgálatra, amikor a külső hitelközvetítők által összeállított pénzügyi vizsgálatokat bírálják el. A korábban milliókat érő értékbecslői adatbázisok nem érnek semmit, hiszen ma ki tudja, hogy minek mennyi az értéke.

Menyi ingatlanos van?

Bár a szakma rosszul szabályozott, hiányosak az adatok, hozzávetőlegesen 50 ezer vállalkozás profiljában szerepel az ingatlanközvetítési tevékenység. Végzett szakember 20 ezer körül van, valójában azonban 5 ezer cég, vállalkozás foglalkozott a válság előtt tényleges értékesítéssel. Hogy ma hányan maradtak? Talán a fele. A szakma művelői ma – akik tényleg dolgoznak – 2500-3000 főt jelenthetnek. A kevés bevételnél azonban sokkal nagyobb gond az elhagyottság, a negatív társadalmi megítélés, és ez főleg azokra hat, akik tényleg rendesen dolgoznak. A szerencselovagoknak ez nem számít. Nagyon sokan hívnak, hogy elég volt, nincs tovább, több tucat ki nem fizetett jutalék és a mostani sikertelenségek anyagilag és lelkileg számos kollégát tönkretettek. Havonta több százan hagyják abba ezt a hálátlan munkát, míg ennél jóval kevesebben vágnak bele újként – ecseteli a tapasztalatokat Békési Béla.

Békési Béla, MIÉSZ

Kik mennek tönkre?

Komoly gondok merülnek fel a kisebb vállalkozásoknál, nem véletlen, hogy elsőként ők zárnak be. A válság azonban nem válogat. A franchise-ok legtöbbje tőkeerősebb a kisvállalkozásoknál, így a krízist a tartalékaiknak, illetve az eladási stratégiájuknak köszönhetően könnyebben átvészelik. Arányaiban nézve egyértelműen vidéken mennek tönkre többen. Más szakértők szerint viszont a válság mégis a kis irodáknak kedvezett, míg egyes hálózatok irodáik negyedét is visszavásárolhatják a partnereiktől: így egyrészt a partner kis pénzhez jut, míg a franchise-gazda megőrzi a piacon elfoglalt pozícióját. Várható az újabb világhálózatok megjelenése is: francia és amerikai óriás cégek figyelik a partvonalról a magyar ingatlanközvetítői piacot, esetleg a bedőlt irodákat felvásárolják olcsón. Persze a Re/Max amerikai óriáscég magyarországi tevékenységének értékelése kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy a nemzetközileg bevált know how-val be lehet-e kapcsolódni a hazai ingatlanpiacba, vagy a speciális hazai viszonyokra kell azt adoptálni.

Nincs életpálya-modell

Az ingatlanközvetítők kétharmada felhagyott a szakmával a válság kirobbanása óta. Nem tudjuk pontosan, hogy az ingatlanszakmában dolgozókkal mi lesz, hová kerülnek, mert az ingatlanszakma sohasem állított fel életpálya-modelleket. Óriási a fluktuáció, a szakmában dolgozók 50 százalékának nincs szakirányú képesítése, az ingatlanközvetítők között ez az arány még magasabb, hiszen például a sarki fűszeres ingatlanirodája miféle szakértelemmel bír? Van mocorgás azért, de lassan fejlődnek a dolgok. Mindenképpen pozitívum, hogy megmaradt az ingatlanszakma magja, vagyis minőségileg is letisztult a piac, ami később még jó lehet – mondja Földvári Zsolt. Ami a minőségi javulást illeti, információink szerint egy jelentős uniós pályázaton érdekképviseleti szervek igényelhettek támogatást képzések, oktatások szervezésére, és állítólag az egyik jelentős ingatlanszövetség is nyerhet pénzt a programjához. Ez közel 700 fő képzését jelentené.

Mennyi a pályaelhagyó?

Valóban nincs szükség ennyi ingatlanosra, de kidolgoztunk egy olyan lehetőséget, amivel ezt a rendkívül jó emberanyagot nem hagynánk magukra, mivel sok olyan komoly feladat van, amire tökéletesen felkészült a szakma művelőinek sokasága – mondja Békési Béla. Ilyen szervezett szakembergárdával Magyarországon senki más nem rendelkezik, hiszen a számítógépes ismereteik megvannak, mobilisak, a technikai háttér (gps, kamera, digitális fényképezőgép, távolságmérő stb.) rendelkezésre áll, az épületek felmérésében otthon vannak, ezért nagyon nagy munkákra hivatottak. Hogy ez valósággá váljon, egyeztetéseket kezdeményezünk, és látjuk az alagút végén a fényt! Ugyanis előbb-utóbb fel kell állítani az egységes ingatlankatasztert, ami az alapja lehetne mindenféle lakásprogramnak, gazdasági intézkedésnek – itt jöhetnek szóba a közvetítők. A földhivatali adatok nem azokat az információkat adják, amire valójában szüksége lenne az ingatlanszakmának. Földvári Zsolt hozzáteszi, hogy a szakma egésze rajtpozícióból várja a kormány új otthonteremtési programját, ami motivációt és munkát adhatna mindenkinek.

Új konkurencia a láthatáron: a staging

Új szereplőként jelentek meg a közvetítői piacon a lakberendezők, akik az ún. staging területén mozognak otthonosan. A staging célja, hogy a leendő potenciális vevő érdeklődését felkeltsék, az adott ingatlan legelőnyösebb vonásait kiemeljék (kiegészítők, színek, formák, komfortérzet-növelő technikák stb.). Ez mindenképpen egy plusz szolgáltatás az ingatlanközvetítői tevékenységhez képest, és bár ők nem szakmabeliek, egyre többen végzik el az OKJ-s közvetítői tanfolyamot. Az újabb tendenciák szerint a nagy cégek a lakberendezőket a staging mellett felkérik a kiadás vagy az eladás lebonyolítására is, ha már úgyis „kéznél vannak” – mondja Földvári Zsolt. Bár most stagnál az újlakás-piac, és a staging elsősorban arra irányul, a fejlesztők is egyre inkább preferálják, ha az alaprajzok és látványtervek mellett staging is szerepel (tervek kárpitról, bútorról, függönyről, hangulatról, életérzésről stb.), mert így a vevők jobban el tudják képzelni az új otthonukat. A MAISZ részt vesz egy roppant érdekes kísérleti programban: kb. 20 ingatlanos és 20 lakberendező kap meghatározott mennyiségű ingatlant, hogy adják el. A végén megnézik, hogy ki mennyi időt fordított a munkára, milyen segédanyagot használt, és mekkora hatékonysággal dolgozott.