További dossziék »

Földházak, dombházak: különleges organikus építészet

Farkas Tibor | 2010. július 4. 15:43 | Módosítva: 2010. július 4. 15:43 | 0 hozzászólás
Címkék: ingatlanpiac | magazin összes címke »

A földház vagy dombház ősi építészeti forma, Magyarországon az utóbbi 20 évben ismét megjelent, bár nem túl nagy számban. Kivitelezési költsége megegyezik egy hagyományos ház költségeivel, fűtésére viszont 30-40 százalékkal kevesebbet kell költeni. Kiváló hőtároló képesség jellemzi, jól hasznosítja a föld kellemes klímáját. Belső tereire a különleges boltozatok és gömbformák jellemzőek, míg a külső megjelenésében szinte egy zöld kertre emlékeztet. Lakóitól újfajta életszemléletet követel.

Ősi építészeti formák

Magyarországon országszerte az utóbbi 20 évben 30-40 földház vagy dombház épült. A világban már régi hagyományokra tekint vissza ez a lakóház-típus, főleg ott jellemző, ahol szélsőséges az időjárás. Így a hideg éghajlatáról ismert Izlandon éppúgy megtalálhatóak a földházak, akár csak Afrikában, ahol a nagy hőingadozások nehezítik a mindennapokat. E nem konvencionális építészeti formából Svájcban például már lakópark is épült.

Magyarországon is van hagyománya a dombházaknak, elég csak a házak végébe épített boltozatos, félig a talajszint alá süllyesztett földes pincékre gondolnunk, amelyek jelentős részét

Építési technikák
Hatalmas erőterek gerjednek az épület lágyvas alkatrészei között, ezért a vasak térbeli elhelyezkedését ki kell zárnunk. Ehhez olyan formákat kell alkalmaznunk, amelyek húzott öv nélküli teherviselők. Ilyenek az ívek. Szinte korlátlan a terhelhetőségük, csupán a teherviselő anyaga és szerkezete jelent határt. A nyílások és egyéb áttörések szintén ezzel a technikával készülnek. Egy ilyen szerkezetnél először zsalut képezünk, általában bennmaradó zsalut, ez egy félgömb formájú ház esetében 10 cm vastag fenyőszerkezet, amelyre textilréteg, majd üvegszál-erősítéses beton kerül 20 cm vastagságban. Ezután egy vízlepergető légáteresztő szövetet kasírozunk a betonra, amire a föld feltöltése következik, amit úgy hordunk fel, hogy a beton és a szövet mellett egy 15-20 cm vastag mosott kavicsréteg alakuljon ki, amit geotextília választ el a földtől. A föld felső rétegét úgy válasszuk meg, hogy ne vegyen fel sok vizet, hanem tartós esőzésben záródjon a felülete, és vezesse le a vizet magáról.

(forrás: földházak.hu)

mára lebontották. De ugyanígy a présházak, lyukpincék is ezen az elven működtek. A földházakra jellemző kupolás, boltíves szerkezetek ugyanakkor leginkább a templomépítészetben figyelhetők meg.

Életforma

A földház életforma – mondja Hegedűs Zsolt építészmérnök, aki jó néhány ilyen típusú épületet tervezett már. Mivel az épület nem a mai lakóházakra jellemző vízszintes és függőleges elemekből áll össze, hanem boltívek és kupolaformák alakítják, ezért mind az építtetőtől, mind a tervezőtől és kivitelezőtől sokkal nagyobb odafigyelést igényel. A kivitelezési költség nagyjából megfelel egy hagyományos lakóház költségeinek. Érdekes módon az építész nem ajánlja a dombházat azoknak, akik most divatból kívánnak ilyet építeni maguknak, hiszen ehhez az organikus életszemlélet és a fenntartható környezet iránt való elkötelezettségre van szükség. Aki letér a hagyományos útról, annak számolnia kell a nehézségekkel is, a dombház és lakója szinte szimbiózisban élnek, szerves egységet képeznek – figyelmeztet.

Hová és miből építsük?

A dombháznak sokféle megjelenési formája képzelhető el, de legkevésbé egy adott dombszerű természeti képződménybe vájják. Többnyire sík vagy enyhén lejtős telekre építik fel a boltozatos, kupolás szerkezetet, majd a végén vastag földtakaróval fedik be. A földkéreg szinte minden anyagot megvéd az eróziótól. A föld, a kavics, a kavicsból, mészkőből, égetett mészkő származékból álló beton és a vörösfenyő mind ilyen anyag. Építéséhez ideális a délnek lejtős, kötött talajú terület. Kevésbé jó a homokos vagy sziklás, hiszen ha az ember földházat akar, legyen a közelben föld.

Föld és ember találkozása Balassagyarmaton
A dombház „másságát” jól szimbolizálja az építési engedélyezési eljárás is. Ugyanis a dombház épülhetne olyan természetes anyagokból is, amelyek használatára nem kap ma engedélyt az építtető, hiszen csak minősített anyagokból lehet építkezni. Egyesek szerint ez a nagy építőipari cégek profitérdekeit szolgálja. De természetesen a terméskőből, fagerendából, kis méretű téglából épülő házzal semmi probléma nem adódhat. Általában ezek az épületek a lakott terület határán helyezkednek el, egy nagyobb telken, ahol a hagyományos utcaképnek már nem kell megfelelni. A tervezés is a természettel összhangban történik: a nappal használt helyiségek a déli oldalon, a hálószobák pedig északon kapnak helyet, a fény pedig tetőablakokon keresztül is bejut a házba.

A természettel harmóniában

A dombházak külső megjelenése is maximálisan képviseli a természetközeliséget. Az örökzöld növényzettel fedett rézsűk és dombok között legtöbbször natúr tégla vagy kő felületű falazatok jelennek meg fagerendás előtetőkkel, helyenként ívben záródó nyílászárók, előtetőkkel védett üvegfalak, kupolák felülvilágítóinak társaságában. Néhány év alatt a kert és a fűtetős dombok szerves egységet alkotnak, az épület egybeolvad a környezetével.

Az épület belső tereit tekintve – a különleges gömbkupola-szerkezetek miatt – másfajta hangulat veszi körbe a jelenlévőket, egyfajta szakrális tér alakul, ahol a felülvilágító már csak ráadás. Valójában egy rég elfeledett tudást emelnek újra a köztudatba a dombházak

Jóval olcsóbb a fűtés
A föld mélye felé haladva a geotermikus hő hatása érezhető, a föld pedig jó hőszigetelő. Így amikor a külső hőmérséklet pl. -20 C, egy átlagos falazatú hagyományos ház belsejében csupán néhány fokkal van melegebb: vegyük ezt -17 C-nak, a föld felszíne alatt egy méterrel mértet pedig +10 C-nak. Ha ebből +20 C-ot szeretnénk csinálni, akkor az első esetben majdnem háromszor annyi energiára van szükségünk, mint a második esetben. Így egy 70 nm-es ház fűtési költségéből akár egy 200 nm-eset is felfűthetnénk.

(forrás: földházak.hu)

megalkotásával. Ellentétben a mai házépítésekkel, ahol sablonos, egysíkú tereket alakítanak ki: függőleges falak, vízszintes födém, szögletes, uniform szerkezetek – magyarázza Hegedűs Zsolt.

Előnyei

A dombház masszív, stabil épület, amely a manapság terjedő szélsőséges időjárási viszonyokat jobban ellensúlyozza. Míg a passzívház nagy mennyiségű hőszigetelő anyagot tartalmaz, addig a dombházak fő pozitívuma a rendkívül nagy hőtároló képessége. Ahogy a vályogházaknál is, a hűtés-fűtés kérdésének jelentős részét maga a kialakítás és a földtakaró oldja meg: télen bent, nyáron kint marad a meleg. Hiszen hűteni és fűteni gazdaságosabb, ha egyszerűen kihasználjuk a föld állandó 12-14 fokos klímáját. A fűtési költség megfelelő tájolással és méretű üvegfelületek kialakításával a hagyományos háztípusnál kb. 30-40 százalékkal kevesebb. Bár a vezetékes gázt érdemes bevezetni, a meghatározó fűtési mód a fatüzelés. Nyáron jól működik a hűtőfunkció, ha nem engedjük be a meleget, akkor kánikulában is kellemes a belső terek hőmérséklete. Az épület emellett kiváló hő- és vízszigetelő, mégsem zárja el a levegő és a pára mozgását.

A cikk hasznos volt? Választ kapott a kérdéseire?
A témához kapcsolódó cikkek

Hozzászólás

500

Moderálási elvek