Megspórolható az ingatlanközvetítői jutalék egy része?

Az ingatlanpiacon új fajta értékesítési módszer ütötte föl a fejét: fix díjas hirdetési kampányért cserébe megúszható a közvetítői jutalék – hívta fel a figyelmet mai cikkében a Magyar Nemzet. Ez azt jelenti, hogy vagy fizetünk egy kisebb összeget a bizonytalanra, vagy pedig egy nagyobbat a biztosra. A lap annak járt utána, miként vélekednek erről a szakma képviselői.

A két módszer között az a különbség, hogy míg az ingatlanközvetítőnek előre nem kell fizetni, és utólag is csak akkor, ha az ingatlant sikeresen eladják, addig a tulajdonosokat toborzó cégek esetében a hirdetési kampányért előre le kell róni akár több mint 200 ezer forintnyi megbízási díjat. A maximum befizetendő összeg jellemzően bruttó 250 ezer forint.

Arra azonban, hogy el is kel az ingatlan, csak néhány cég vállal garanciát. Ők ilyenkor visszafizetik a megbízási díjat, ha nem érkezik vevő. Ennek azonban feltételei vannak: a tulajdonosnak például el kell fogadni a cég által meghatározott kínálati árat, sikertelen eladás esetén pedig bizonyos időközönként csökkenteni is kell ezt az összeget. Nem fordulhat elő az sem, hogy a tulajdonos időközben árat emel.

A szolgáltatás néhány cég esetében magába foglalja a molinó gyártást, az ingatlan fotózását és videózását is. A legtöbben azonban nem tesznek mást, mint az értékesítést segítő információs anyaggal látják el a tulajdonost, a hirdetéseket pedig felteszik különböző

internetes oldalakra. Az érdeklődők már nem az ingatlanossal egyeztetnek, hanem a tulajdonossal.

Ezek a vállalkozások ingatlanirodaként regisztrálnak, és mivel szerepel is az ingatlanközvetítői tevékenység a tevékenységi köreik között, kiszűrni sem tudjuk őket – fogalmazott a lapnak nyilatkozva Török Zombor, az ingatlan.com termékmenedzsere. Mivel az ingatlan.com-on hirdető ingatlanirodák rossz szemmel nézték a magánhirdetőket toborzó cégeket, ezért kezdetben megpróbálták kizárni az ilyen vállalkozásokat a portálról, de újra regisztráltak más névvel. „Másrészt a kizárásnak amúgy sincs értelme, hiszen az ilyen jellegű szolgáltatásnak is helye van a piacon, még akkor is, ha a módszer egyelőre szokatlan” – tette hozzá Török Zombor.

Beák Attila, a Beák és Társa ingatlaniroda vezetője úgy vélekedett, hogy „ez a rendszer olyasmi, mint amilyen anno a címkiadás volt. Nem is értem, miért fizetnek a magánhirdetők ekkora összeget azért, hogy egy cég föltegye a hirdetésüket különböző oldalakra. Az ingatlanközvetítés nem arról szól, hogy kilógatjuk a táblát és várjuk a vevőt” – hangsúlyozta a szakember.

„Picit olyan ez, mintha visszamennénk az időben. A válság miatt az ingatlanos szakma visszatért arra a szintre, amelyen 2001–2002-ben volt: a kollégák fele a piac visszaesése miatt föladta a harcot, köztük sok jó szakember is. Ráadásul jövőre, ha beindul a piac, az ingatlanközvetítés megint „divatos” lesz, a szakma tovább hígul” – vélekedett Bartucz Tamás, a Magyar Ingatlanszövetség közvetítői bizottságának elnöke.

Velencei Zoltán, egy magánhirdetőket toborzó oldal működtetője viszont úgy látja, hogy amióta piac a piac, a tulajdonosok kétféleképpen adják el a lakásaikat: vagy ingatlanirodán keresztül, vagy a saját szakállukra. Más megoldás eddig nem volt. Most, hogy megjelent egy harmadik alternatíva, érthető a közvetítők reakciója, hiszen ez is egyfajta konkurencia. Ennek jeleként citromdíjat is kapott a Magyar Ingtlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezetétől – derült ki szavaiból.

A lap egyébként még felhívja a figyelmet arra is, hogy az új értékesítési stratégiának azon túl is van hátránya, hogy sérti a közvetítők érdekeit. Ilyen például az, hogy a tulajdonos védtelenné válik azáltal, hogy a hirdetésben saját elérhetősége jelenik meg, szűrni ugyanakkor nem tudja az érdeklődőket. Emiatt nem csak a potenciális lakásvásárlók jelenhetnek meg az ingatlanban, hanem az előzetesen nem ellenőrzött, így esetleg hitelképtelen nézelődők, rosszabb esetben pedig a terepszemlét tartó betörők is.

A cikk a Magyar Nemzet című napilapban jelent meg