Mit jósolnak a guruk?

Rá sem fogunk ismerni a Balatonra hét év múlva, ígéri Suchman Tamás, a Balaton-fejlesztési Tanács elnöke, és véleményét osztja az SCD Holding is. A budapesti fiatalemberek által alapított, angol tőkével megerősített kockázati társaság nem kevesebb mint százmilliárd forintot tervez hét év alatt befektetni a térségben. Ugyanennyi uniós forrásra számít a Balaton-fejlesztési Tanács is a balatoni zászlóshajónak keresztelt koncepció keretében.

New Deal: A nagytőke lenyeli a zimmer frei-t?

New Deal kezdődik a Balatonnál? Aki szétnéz a parton, hajlamos elhinni, hogy már el is kezdődött. Ha kisebb léptékben is, de már mások is rákapcsoltak, például a balatonfüredi önkormányzat uniós forrásokból, helyi magántőke bevonásával. Említhetnénk továbbá a vitorláskikötő-, apartmanház- és golfpályaépítéseket is. Nem kell tehát jósnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk: öt-hét éven belül jelentősen megváltozik a Balaton arculata. Véget ért a szocialista idők amatőr turizmusa, amikor mindenkinek volt hétvégi háza a tónál, s abban legalább egy kiadó ágya.

A nagytőke lenyeli a zimmer frei-t, az ingatlanpiacon és ezzel összefüggésben a turizmusban újraosztják a lapokat. Szebb lesz a part, az ingatlanpiac állapota egyre inkább közelít a nyugati normákhoz, a divatjamúlt faházas kempingek, lerobbant csónakkikötők helyett lesz Sun City.

Nagy partszakaszokat építenek be, négy-öt csillagos wellness-szálloda-komplexumokkal, üdülőparkkal, ökofaluval, luxus-jachtklubokkal, repülőtérrel. Suchman Tamás, a Balaton-fejlesztési Tanács elnöke szerint nem csak magyar, de külföldi befektető cégek is látnak fantáziát a magyar tengerben, éppen ezért reálisnak tartja, hogy privát források bevonásával megkétszerezzék az uniós támogatások összegét, amiből jutna infrastrukturális fejlesztésekre, szállodák építésére és környezetvédelmi beruházásokra is.

Gyanakvással vegyesen

A helyi önkormányzatok és helyi kisvállalkozók gyanakvással vegyes reménykedéssel figyelik a terveket, amelyek tulajdonképpen egybeesnek az ő fejlesztési elképzeléseikkel is, mármint azzal, hogy mindenki minőségi turizmust, jól fizető vendéget akar. S őszintén remélik, nem vesz az egész karibi-indonéz irányt, ahol bekerített, szigorúan őrzött, tiltott városokként ékelődnek be az elmaradott területekbe a luxus-turistatelepek.

Dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere a kilátásba helyezett fejlesztésektől azt reméli, visszacsábítják a külföldi és hazai vendégeket egyaránt. Várhatóan meghosszabbodik a szezon, több lesz a munkahely, többet költ majd a vendég. A nagytőke mellett a kisebb helyi szolgáltatók, vendéglősök, kereskedők is megtalálják a számításukat. Ami az ingatlanpiacot illeti, úgy véli, a Balaton Törvény alaposan behatárolja a településeket, védi a környezetet, ezért az északi-parton nem történhet az meg, ami a délin sajnos már bekövetkezett, hogy szinte összefüggően beépítették.

A települések belső szabályozása is korlátozza az újabb területek építésbe vonását. Mindennek a következménye az lesz, hogy lassan elfogy a beépíthető terület, ami a meglévő ingatlanok felértékelődéséhez vezet – fejtette ki kérdésünkre dr. Bóka István.

Mehrli Péter, a Magyar Ingatlan Szövetség elnöke tavaly még pesszimistán nyilatkozott a Balatonnal kapcsolatban. A HVG tavaly júliusi számában röviden összegezve azt mondta, az inflációt meghaladó ingatlanáremelkedésre legfeljebb az északi-parton, Akarattyától Tihanyig lehet számítani. A déli part kisebb településein már évek óta nehéz az eladás, ami nyomottan tartja az árakat. Kivétel a siófoki luxus-apartmanházas beruházás, amely jól eladható. Hozzáfűzte: ha tehetné, a következő években inkább az Adrián vásárolna telket. Annál is inkább, mivel megnyílik a külföldiek előtt az albán, a horváttól jelentősen olcsóbb ingatlanpiac.

Megkérdeztük Mehrli Pétert, most, 2007 júliusában fenntartja-e még pesszimizmusát? Válaszában kifejtette: merészség lenne a részéről középtávú prognózist mondani, de az SCD Group Balatonra vonatkozó tervei hallatán hajlamos elhinni, hogy fellendülés várható. Magánemberként (adriai helyett) Balaton-parti ingatlant keresve egyébként azt tapasztalja, hogy nem kínálnak szolid árfekvésű, partközeli kisebb nyaralót. Ami van, az drága, tehát feltételezhetően van rá kereslet, amely felveri az árakat.

Ami a kilátásba helyezett ingatlanadót illeti, szerinte nem fog eladási hullámot okozni, amennyiben valóban megvalósul az, amit javasoltak, vagyis az új adónem négy másik, az ingatlanhoz kapcsolódó adót vált ki majd.