Árverseny indult az ingatlanosok között: biztos út a csőd felé?

Az ingatlanpiac „arany éveiben” 3-3,5 százalékos jutalékkal és egy-egy területre való specializálódással viszonylag sikeresen lehetett közvetítővállalkozást működtetni, a nagy láncok pedig 3,9-5 százalékos közvetítői díjért dolgoztak, és dolgoznak ma is – írja mai cikkében a REsource IngatlanInfó. A válság túlélése érdekében azonban jelenleg már több közvetítő is mindössze 1 százalékot kér. Kérdés, hogy megéri ennyiért dolgozni, vagy ez a biztos út a csőd felé?

A megszokott üzleti modell egészen addig tudott problémák nélkül működni, amíg folyamatosan érkezett a vevőutánpótlás. A szinte nulla forintos önerővel kínált lakáshitelek korában a sokszor csak 1-2 fővel működő közvetítőirodáknak is jutott vevő. 2008 ősze óta azonban az ilyen típusú közvetítők jó része vagy bezárt, vagy a túlélésért küzd – fogalmaz a lap.

Idén több elemzői vélemény szerint is legalább 30-40 százalékos forgalomcsökkenést kell elkönyvelni az ingatlanpiacon. Az elmúlt időszakban sok 100 ingatlaniroda szembesült egymás után több olyan hónappal is, amelyben nem volt bevétel, így a fix kiadások – az üzlethelyiség bérleti díja, marketingköltség, kommunikációs költségek – hamar elvitték a tartalékokat. Sokan a helyzetet úgy próbálják megoldani, hogy a piacinál jóval alacsonyabb jutalékkulcsot alkalmaznak.

Az 1 százalékos közvetítői díjakat a szakma felemásan fogadta: a fedezeti pont elérését sem feltétlenül biztosító jutalékkulcs sokak szerint nemcsak az azt alkalmazó irodára, hanem az egész szakmára nézve is káros lehet hosszabb távon. A lapnak egy kis dél-budai ingatlaniroda tulajdonosa úgy nyilatkozott, hogy „ekkora összegért felesleges csinálni, a költségek kifizetése, az adózás és a járulékok után gyakorlatilag nem marad semmi. Reálisan most havi egy eladással lehet számolni, de lehet, hogy még ennyivel sem. Ha példaként tekintünk egy kis, kerületre specializálódott ingatlanközvetítőt: egy 15 milliós lakás eladása után marad 150 ezer forint.” Úgy véli, hogy a modell tömeges elterjedése viszont azzal járhat, hogy ismét megszaporodnak a másod-, vagy éppen harmadállású, nem éppen szakmaiságukról híres ingatlanosok.

Akik viszont alkalmazzák a modellt, úgy látják, hogy alacsony jutalékkal sokkal könnyebb megbízást szerezni. „Nem volt más választás, valamivel ki kellett tűnni a versenyből” – indokolta döntését egy vidéki ingatlaniroda vezetője. Ugyanakkor egy másik közvetítő rámutatott, hogy bár sok-sok megbízás összegyűjtése alacsony jutalékkulcs alkalmazásával akár erősítheti is az ingatlanközvetítő versenypozícióit, de ebből még nem jön bevétel: az összegyűjtött megbízásokat el is kell adni, ez pedig költségekkel jár.

A szakértők szerint a szakmában nem fog elterjedni tömegesen az 1 százalékos közvetítői díj. A nagyobb hálózatok a közeljövőben aligha szállítják le erre a szintre megbízási áraikat. Egyrészt mert nem éri meg nekik, másrészt mert az országos hálózatoknak van akkora aktív vevőkörük és olyan mennyiségű kínálatuk, ami ezt a fajta akciózást nem teszi szükségessé. Így tehát az alacsony jutalékkulcs legfeljebb néhány iroda átmeneti sikerét okozhatja csak, általánossá nem válik – vélekedett a lap.