Mire lopnak, herdálnak el eurómilliárdokat a közpénzeinkből?

Az Unió még egy Porsche-vezér privát vadászkunyhójának költségeibe is beszállt, illegális hotelek építését finanszírozta a Kanári-szigeteken, és ez még semmi.

A hajam fogom

Segély egy szépségkirálynőnek cégalapítás céljából. Nem létező narancsszörp nem létező narancsültetvényről, ír kocsma létesítése Gibraltáron, hatástalan EP-választási reklámok, cannabis-termesztés – az adófizetők pénzén. Egy brit euroszkeptikus szervezet összeírta azt az 50 legnagyobb átverést, amit az Európai Unió pénzalapjaiból finanszíroztak – ebből szemezgettünk.

Vállalkozni jó

Portugáliában 173.274 eurót utaltak ki egy luxus golfközpontnak. A Tils Curt nevű spanyol luxusszállodalánc a regionális vidékfejlesztési alapból 100 ezer eurót nyert el.

Gibraltáron pedig rengeteg kocsma és vendéglő nyílt szintén EU-s vidékfejlesztési alapokból. A Lord Nelson Ltd, amely négy ír kocsmát működtetett már Gibraltáron, 145.422 angol fontot kapott “Irish Bar” fedőnevű projektjére. A KOP Limited 80 ezer angol fontot kapott “Sporting Restaurant”-ra, a Jazz Nights Ltd 114 ezer fontot a “Beach Club” projektre.

Egy andalúziai cég, amely egzotikus állatok bérbeadásával foglalkozott, 40 ezer euró támogatást kapott, amelyet többek közt turisták tevegeltetésére költött Spanyolország lankáin. Sevilla 2006-os szépségkirálynője, Ángela Cristina Cañas Durán pedig 7087 eurót kapott az andalúziai kormánytól, hogy beindíthassa rendezvényszervező vállalkozását.

Wolfgang Porsche, az autógyártó egyik vezére “csak” 2500 eurót kapott egy németországi vadászkunyhó megvásárlására – a fejlesztési alapból.

1994 és 2006 között 30 millió euróval járult hozzá az EU illegális szállodaépítésekhez a Kanári-szigeteken. Spanyolországban 228 ezer cégből 36 ezer nem is létezett, ám támogatást kapott az EU szociális alapjából. Becslések szerint 100 millió ment így kárba a 600 millió euró támogatási alapból.

Hét olasz állampolgár 4 millió eurót kapott narancsszörp készítésére – ám kiderült, nemcsak a szörp, de a narancsültetvény sem létezik, melynek terméséből gyártották volna a narancslevet. 2002-ben lefülelték őket, jelenleg börtönbüntetésüket töltik.

A csalás halált is okozhat

Az utóbbi hét évben Szicília 175 millió eurót kapott az EU-tól az omlásveszély megelőzésére, a meredek hegyoldalak megerősítésére, az ezzel kapcsolatos infrastruktúra-fejlesztésekre. A pénzt másra költötték vagy éppen elsikkasztották. A beruházások elmaradása következtében az esőzések Messina városában idén szeptemberben földcsuszamlásokat okoztak, 25-en meghaltak, több mint 700-an maradtak hajlék nélkül.

Ugyancsak Szicíliában 12 személy 12 millió eurót kapott mezőgazdasági uniós alapokból, három különböző földterületre. A helyi hatóságok kiderítették, a névleg narancs- és citromtermesztésre használt földek egy része elhunyt személyek tulajdonában volt, más területeken pedig iskolák, illetve vasútvonalak találhatók.

A svédek a legkeményebbek

A svédországi Malmö városa 80 ezer eurót kapott a város virtuális, Second Life-beli megépítésére – a projekt azt célozta volna, hogy a fiatal internethasználó polgárokat jobban bevonja a közösség életébe. A projekt bukás volt – kiderült, a fiatal svédeket nem érdekli a Second Life. Jövő márciusban kiértékelik a projektet – ha addig nem lesz elég virtuális látogatója a virtuális Malmönek, a projektet bezárják.

Egy svéd farmer 200 eurót kapott az EU-tól teljesen törvényesen egy olyan földterület után, amelyen cannabist (kábítószert) termesztett. A cannabis eladása illegális ugyan Svédországban, ám a növény termesztése “ipari célokból” (például kenderkötél gyártására) engedélyezett.

Észak-Svédországban 2,4 millió eurót költött az állam egy gyerekplanetárium felépítésére, ebből 850 ezret az EU finanszírozott. Mivel teljes csődnek bizonyult, felavatása után öt évvel, 2005-ben a létesítményt kénytelenek voltak eladni 150 ezer euróért egy magánberuházónak.

Kicsi ide, kicsi oda…

Az Európai Bizottság 72 millió eurót költött egy dohányzásellenes kampányra, amelynek részeként például Helpisodes néven animációs websorozatot indított, amelyben dohányzásellenes szuperhősök segítenek az embereknek leszokni. Eközben azonban az EU ugyancsak támogatja a dohánytermesztőket is – 293 millió euróval évente.

Ha az egyik kezemmel adok, akkor a másikkal is muszáj – talán ezt az elvet követte az EU a következő esetben is. 2008-ban a görög termelők pénzt kaptak egy svédországi reklámkampányra, amely során a görög krumplit népszerűsítették. Svédország az utóbbi kétszáz évben egyebet sem nagyon termelt, mint krumplit, tehát a görög termék betörése a piacra óriási felháborodást keltett. (Az már csak hab a tortán, hogy a svéd postaládákba bedobott szórólapokat görögről egy automatikus fordítóprogrammal ültették át svéd nyelvre.) A végeredmény: a svéd gazdák is kaptak EU-s támogatást, hogy a svéd krumplit népszerűsítsék.