Városrehabilitáció? Ezerszámra telepítetik ki a cigányokat

A belvárosok megújulnak, a szociális problémákat pedig a falvakba „exportálták”: városrehabilitációra hivatkozva az önkormányzatok ezerszámra telepítettek ki cigányokat az elmúlt években – olvasható a Heti Válasz cikkében. Mint írják, a modellt a liberális vezetésű önkormányzatok dolgozták ki.

3 millió forintot fizetett a Dióssy László korábbi SZDSZ-es polgármester által vezetett veszprémi önkormányzat, hogy egy-egy cigány család elhagyja a város területét. A város összesen 163 millió forintot fizetett, hogy – városrehabilitáció címén – problémás szegényeitől megszabaduljon, és őket három környékbeli községbe „exportálja”. A szintén liberális vezetésű Ferencvárosban magánszemélyektől vásároltak lakásokat a cigányoknak, de az esetek közel felében más önkormányzatok területén.

A főváros belső területein cigánytelepek alakultak ki, például a Keleti pályaudvar mögötti Százház utcában, a Magdolna negyedben vagy a Corvin mozi mögötti részen. A jó minőségű lakóövezetekben viszont pontszerűen helyezkedtek el a helyiek által cigányházaknak nevezett sötét, komfort nélküli lakásokból álló tömegszállások. A szociológusok tartottak attól, hogy gettóvá állhatnak össze ezek a területek, azonban a cigányokat ingatlanfejlesztés, város re habilitáció vagy – főként vidéken – telepfelszámolás címén kivásárolták önkormányzati tulajdonú lakásaikból.

A nyomornegyedek szociális válságkezelés nélküli felszámolása ugyanakkor másutt társadalmi szövetet károsíthat – hívta fel a figyelmet a lap. Vajára először csak egy család érkezett, majd még négy-öt, akik immár magántulajdonú lakást vettek. A településrész ezzel halálra lett ítélve, rendszeresek a rendőrségi jelenetek, az „őslakosok” árulják házaikat. A beköltözött, 8-10 gyermekes nagycsaládokat ezután a városnak kell majd segélyeznie.

A kiszoruló cigányokat a nagyvárosok szélén létrejövő új gettók mellett azokban a falvakban találjuk meg, amelyeknek a rendszerváltásig csökkent a népességük. Ladányi János, a Corvinus Egyetem professzora ötszáz ilyen települést talált. Számuk folyamatosan nő. A kérdés az, hogy a kitelepítettek visszaszivárognak-e a városokba (mint például Veszprém környékén teszik), vagy a falvak egész térségekké állnak össze, immár megoldhatatlan kihívás elé állítva az országot.