Revizor lesz a főjegyző: az ingatlanosokat fogja felügyelni

Az ingatlanosok felett a jegyzők jóformán revizorokká váltak: mától ugyanis ők végzik az üzletszerű ingatlanközvetítői, illetve ingatlanvagyon-értékelő és közvetítő tevékenység felügyeletét - egyebek mellett ezt tartalmazza a legújabb Magyar Közlönyben megjelent rendelet.

A Nagy Testvér figyel téged

Bő hónappal ezelőtt az Önkormányzati Minisztérium előkészítette, majd augusztus végén a kormány véleményezte az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet tervezetét, majd Bajnai Gordon alá is írta azt. Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 217/2009. kormányrendelet két csoportra osztja az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozásokat. Az első paragrafus foglalkozik az egyik csoporttal, ahol a társasház- és ingatlankezelők, illetve az ingatlanközvetítők vannak, a második paragrafus pedig az ingatlanvagyon-értékelők és –közvetítők csoportját veszi górcső alá.

A jegyző színre lép

A társasházkezelőknek és ingatlankezelőknek elég működésük megkezdése előtt bejelenteniük, hogy tevékenykedni akarnak. Az ingatlanközvetítői, illetőleg ingatlanvagyon-értékelő és – közvetítő tevékenység viszont engedélyköteles, amelyet a szolgáltató székhelyeként illetékes megyeszékhely szerinti városi önkormányzat jegyzője, Pest megyében a megyei önkormányzat főjegyzője, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője – mint ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság – adja ki. Ezek mellett a jegyző felügyeli az üzletszerű ingatlanközvetítői, illetve ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységet végzők további tevékenységét is. Kivétel Pest megye, ahol a megyei önkormányzat főjegyzője, illetve Budapest, ahol a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője a felügyeleti hatóság. A jegyző ténykedése az üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység tekintetében is ugyanezekkel a feladatkörökkel lép színre.

Egyszerűbb használatbavétel

A mától életbe lépett 217/2009. kormányrendelet arról is szól, hogy első fokú használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatására a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építésügyi hatóságot a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárás tekintetében közreműködő hatóságként jelöli ki. Így, ha a használatba vételi engedély az építési engedélytől nem tér el (és az ügyfél a társasház ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez szükséges kérelmet, valamint annak mellékleteit a használatbavételi engedélyezési eljárás során benyújtotta), akkor az illetékességgel rendelkező építésügyi hatóság továbbítja az ingatlannyilvántartási bejegyzés iránti kérelmet a földhivatalhoz. A kormányrendelet ugyanezen paragrafusa szabályozza azt is, hogy a közreműködő hatóság az ügyfelet az ingatlannyilvántartási bejegyzés iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra – az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének pótlására való felhívás kivételével – nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn.