Kanyon és barlangváros lesz a kőbányai Dreher-gyárból

Budapest X. kerület Önkormányzatának eltökélt szándéka, hogy egy emblematikus Kulturális és Szórakoztató témaparkot hozzon létre azon a területen, ahol a 150 éves kőbányai sör márka, a Dreher legenda kezdetét vette. A fejlesztés legnagyobb attrakciója a feltárulandó földalatti világ. A tegnapi Városrevitalizációs Konferenciáján azt is elhangzott, hogy mi fog állni a területen, illetve milyen létesítmény lesz a föld alatt.

Feltáruló földalatti világ

Kőbányán az önkormányzat manapság azon dolgozik, hogy néhány éven belül ez legyen az Európai Unió CADSES MISTER programja által is támogatott projekt Budapest egyik új alközpontja. A 120 milliárd forintra becsült fejlesztésről jelenleg a brit ingatlanszakma egyik nagyágyújával tárgyalnak a kerület vezetői. Épp ezért nem meglepő, hogy a régi sörgyár műemlék együttesének lehetséges jövőképei, illetve a tervezés folyamata is bemutatkozott azon a REevolutio Consulting Városrevitalizációs Konferenciáján, ahol a fejlesztők épp úgy, mint építészek, urbanisták és szakpolitikusok egyes városrészek újjáélesztésének lehetőségeiről osztották meg tapasztalataikat. Fecske Károly, a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. vezetője elmondta, hogy az ominózus terület legfőbb jellegzetességét az itt található építészeti emlékek jelentik. A magyar ipartörténet egyedülálló remekei tarkítják ugyanis a közel 20 hektáros természeti értékekben gazdag tájat.

A mostanság készülő projekt egy kulturális és szórakoztató park kialakítását célozza, amelyhez a terület méreteiből és városi kapcsolatai alapján meghatározó léptékű lakásépítés társul majd. A fejlesztés során használni fogják majd a több, mint 20 km hosszú földalatti létesítményeket is: a gyárterület alatt ugyanis egy egyedülálló 4,5 hektár nagyságú pincerendszer húzódik. Ez a standard 14-16°C hőmérsékletű légterület egyébként az idők során már sok funkcióval bírt, és végigkísérte Budapest elmúlt másfél évszázadának történetét. Volt itt borospince, majd pezsgőgyártás, innen bányászták a Parlament és számos híres fővárosi középület építőköveit, használták óvóhelynek, hadiüzemként de még Messerschmitt vadászgépeket is szereltek össze itt, míg ma többek közt gombatermesztésnek ad helyet. A jövőben ez a földalatti világ válhat az S1 projekt legizgalmasabb attrakciójává – véli Fecske Károly. Ezt bizonyítja, hogy legutóbb itt a nyolcszög alaprajzú szeszfőzde (“likőrgyár”) alatt találtak hatalmas, kicsempézett termeket, amelyek nem szerepeltek egyetlen térképen sem.

Lássuk a terveket

Az S1 fejlesztésének előkészítésén több mint negyven szakember és közel tíz szervezet működik közre. Négy építésziroda három látványtervet alakított. Ezekből lesz majd valamikor, valami.

1. Erick van Egeraat Architects

Az építészeti iroda a terepszint lesüllyesztésével, a pincerendszer felülről történő megnyitásával és hosszanti bevágások, un: „kanyonok” kialakításával a pince térrendszerét feltárná, így a meglevő „felső világ” mellé, egy „alsó világot” hozna létre. A két világ szerintük így képes lesz eltérő jellegű funkciók befogadására. A tervek szerint a felső világ a csendes lakó- és pihenőfunkcióknak adna teret, míg az alsó világ a zajosabb szórakoztató, kereskedelmi és kulturális funkciókat foglalja magába. Az építész szerint a felső és alsó világ vizuális összefonódása több rétegben jönne létre: egyfelől a pincerendszer változatos feltárásával fel- és lelátásokkal gazdagított tereket alkotna. A bevágások, feltárások, kanyonok kialakításánál pedig a megmaradt kőanyag a kanyonok természetes homlokzatául szolgálna. A kinyert terméskő a felszíni épületek kialakításánál kerülne felhasználásra, így az egységes anyaghasználat újabb összekötő kapocs lenne.

2. Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda

Az építészeti iroda látványképeinek színvilága is igazolja kijelentésüket, mely szerint a térség morfológiai adottságai Athén ókori fővárosának agorájához és templomkörzetéhez hasonlatosak. Náluk az előkép mintájára kialakuló épületegyüttes fő eleme a befogadó zenés színház áll a terület ormán. Ez a hely, a színház környezete egyben a „T” alakú belső gyalogos tengelyek kereszteződése is. Míg az egykori gyártelep főutcáját alkotó főtengelyen egy új felszíni sétány alakulna ki, mellette egy a kőpincékig lenyúló, kereskedelmi funkciójú „kanyon” is kialakításra kerülne. A színház előterében, a terület alacsonyabb részén a megújított műemléki épületek, pavilonok vendéglátást szolgáló együttese jelöli ki az erre merőleges tengelyt. Ez a második tengely kapcsolja össze a projektet Kőbánya történelmi városközpontjával. A színháztól nyugatra a tízezres szabadtéri koncerthelyszín, egy új városi tér alakulna, attól keletre pedig a magas sörgyári épületek karéjában elhelyezett multifunkcionális csarnok a szórakoztató- és kulturális intézményközpont fő elemét adná. A gyalogos tengelyekre elrendezett kiszolgáló kereskedelmi, sport, vendéglátó, szórakozó és játszóhelyszínek (gambling) pedig végigkísérik a terület központjának megközelítési irányait.

3. NAOS Architecture – Sporaarchitects

Az építészek által kidolgozott javaslatban a nagy forgalmat bonyolító új épületek – mint a rendezvénycsarnok, a zenés színház -, és a hotel meghatározó építészeti alkotásokként a terület tengelyében meglévő ipari műemlékek között létrejövő városi hálózatra fűződnek fel. Ők az alsó területrészen egy többfunkciós nagy befogadó képességű rendezvény csarnoknak adnának helyet, itt lehetne például koncertet tartani. Ez a csarnok az új térrel illetve Csajkovszkij parkkal kapcsolatot teremtene, melyben külső és belső összenyithatóságával a tér városi szintű kihasználása válik lehetővé. A terület magasabban fekvő részén pedig egyfelől közösségi funkciók kapnának helyet, másfelől lakásépítésre nyílik lehetőség. A musical színház a budapesti Erkel színházzal megegyező befogadó képességű létesítmény lenne, míg a mögötte található hotel parazitaként magasodna a meglévő épületek fölé. A hotelhez jól kapcsolódik a terület alatti pincék fürdőként történő hasznosítása, illetve pincék részeleges feltárásával és bekapcsolása a felszíni hálózatokba egyedülállóan vonzó térélményt és újabb funkciók elhelyezésére teremtene lehetőséget. A lakóterület alatt fekvő pincék hasznosítása például magába foglalja a parkoló rendszer betelepítésének vizsgálatát – vélik az építészek, valamint a pincerendszeren átvezetett gépészeti rendszer kialakítását, ami a felszíni létesítmények hűtésére-fűtésére használja a pincék állandó hőmérsékletét.