Nincs több mutyi? Szigorodott a közbeszerzési eljárás

Idén októbertől még csak a közlekedési beruházásoknál, majd jövőre minden közbeszerzési beruházásnál kötelező fedezetkezelőket alkalmazni. Erre elsősorban azért volt szükség, mert rengeteg pénz folyt el a beruházásoknál – nyilatkozta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára. A magánberuházókat sem kíméli a törvény.

Nem egy, nem kettő esetben fordult elő, hogy beruházáskor indokolatlanul kértek el pénzeket pluszban a vállalkozások. Ahogy tegnap már megírtuk, az új építési törvénycsomag ennek fog megálljt parancsolni: a jövőben például senki nem teheti majd meg, hogy olyan anyagokat használjon, amire nincs is szüksége. A második építőipari gyorsító csomagban ezért is szabályoztuk le, hogy mi az a pótmunka, többletmunka – mondta Szaló Péter. A Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára azt is elmondta, hogy a törvény egyik központi újítása a köztudatba már-már beépülő új fogalom a fedezetkezelő. Amely viszont csak részlegesen lép színre: a közlekedési beruházásoknál októbertől kötelező az alkalmazása, a többi közbeszerzésnél január 1-jétől, míg a magánberuházásoknál jövő év április 1-jétől.

Folyamatos bírálat a szakmától

A törvénykezéssel hiába vár nagyobb piaci biztonságot, minőségi kivitelezést és vállalkozói védelmet a minisztérium: az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetsége (ÉVOSZ) élesen bírálja a fedezetkezelő intézményét. Szerintük ugyanis a fedezetkezelővel nem oldódik meg semmi, mert annak közreműködése egyáltalán garancia arra, hogy valaki jól teljesít. Szaló Péter a szövetség ezen felvetésére annyit reagált, hogy ők a társtárcákkal folytatott egyeztetést követően húzták meg a fedezetkezelő szerepének határvonalait, és bár a fedezetkezelő kötelező közreműködése csak a birtokba adást követő elszámolás lezárásáig tart, ténykedése kiterjed a jóteljesítési garanciák kérdésére is.

Lesz még új eleme a csomagnak

A szakállamtitkár a mai sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy az építési csomagnak további új elemei is lesznek: ezek a módosítások viszont nem lesznek időponthoz kötve. Valószínűleg ilyen új elem lesz, hogy bővítik az építési felügyelet létszámát, mert az új szabályozással egyetemben az ellenőrzések is szigorodnak majd. Az egyik legnagyobb szigorítás a szerződéseknél várható. Ugyanis mindennek ez az alapja – hangsúlyozta Szaló Péter, hozzátéve, hogy ha ez nincs, akkor semmi nincs. A szerződésben a vállalkozónak 5 paragrafusnak, azokon belül pedig számos alpontnak kell megfelelnie. Így például a szerződésnek részletesen tartalmaznia kell a vállalt teljesítési szakaszokat és határidőket (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdésnek, a részteljesítésnek, az átadás-átvételnek, a birtokba adásnak a határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot). A számos szigorítás mellett a törvény azért jóval is kecsegtet: a könnyűszerkezetes házak esetében 45-ről 22 munkanapra, míg a medencék építésének esetén 10 munkanapra csökken az építési engedélyezési eljárás ügyintézési határideje.

Idén nem is lesz autópálya

A körbetartozás – vagy pontosabban lánctartozás, hiszen a folyamat jellemzően nem kanyarodik vissza az elindítójához – nagysága a hivatalos statisztikák szerint a magyar gazdaságban 200 milliárd forintra becsülhető. De mások – mint például az Eye Watch Global Network Kft. – szerint akár 5-600 milliárdról is beszélhetünk. Ennek csaknem a fele az építőiparban halmozódott fel, de súlyos problémák vannak a fizetési morállal a kiskereskedelemben és a többi ágazatban is. A hamarosan debütáló építési törvénnyel Baráth Etele szocialista képviselő szerint 5-7 százalékra csökkenhet az építőiparban az eddigi 20-25 százalékos lánctartozási arány. Ahogy fent is olvasható, ezt legelőször a közlekedési beruházásoknál kell alkalmazni. Erre okot adhat a 4-es metró körüli kavarodás, de épp így okot adhat a nemlétező autópálya esete is. Úgy tudjuk ugyanis, hogy idén előreláthatólag nem készül el a Szegedet Makóval összekötő M43-as első, mintegy hét kilométer hosszú szakasza. Ez az építkezés előreláthatólag a jövő év elejéig elhúzódik. Jövőre viszont a tervek szerint forgalomba helyezik például az M31-es gyorsforgalmi utat, az M6-os új szakaszát, egy újonnan épülő M4-es pályarészt és az M43-as út 31 kilométeres szakaszát egy Tisza-híddal. Ugyancsak átadják az M9-es pálya 51-es és 54-es utak közötti részét és az M0-s gyűrűt a gödöllői M3-as csomóponttal összekötő M31-es utat.