Társaságokat érintő adóváltozások 2010-ben

Jövőre nem csak a magánszemélyek adózásával kapcsolatban változnak a szabályok, hanem a társaságoknál is. Az új rendszerben van, ahol többet kell majd fizetniük a cégeknek, van ahol kevesebbet. Az iparűzési adóval kapcsolatos változás miatt fokozott APEH ellenőrzések várhatók.

Emelkedő társasági adókulcs

Jövőre a társasági adó kulcsa 16 százalékról 19 százalékra emelkedik, ugyanakkor eltörlik a 4 százalékos különadót. A Nörr Stiefenhofer Lutz Kft. adóosztály vezetője Hidvégi Katalin elmondta, hogy bár a 10 százalékos társasági adókulcs is megmarad az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részére, de csak bizonyos törvényi feltételek (rendezett munkaügyi kapcsolatok, átlagosan legalább a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés, stb.) teljesítése estén. Ezek mellett jövőre a hitelintézetek különadója, azaz 5 százalékos hitelintézeti járadék is hatályban marad.

Adóalap korrekciós tételei

Az adóalapot változtató korrekciós tételeinek vizsgálatakor az egyik pozitív változás, hogy jövőre a 2008-ban lekötött fejlesztési tartalék felhasználására nyitva álló határidő 4 évről 6 évre hosszabbodik – tudtuk meg az adóosztály vezetőtől. Ezek mellett a bejelentett részesedés árfolyamnyereségének adóalap kedvezménye is megmarad, sőt! Az új szabály kimondja, hogy a 30 százalékot meghaladóan megszerzett minden további részesedést is be lehet jelenteni és így alkalmazható rá a kedvezményes adózás, függetlenül annak mértékétől. Megszűnik ugyanakkor a kapcsolt vállalkozások között fizetett kamatokra alkalmazható adóalap-korrekció, illetve a múlt homályába vész a ráfordításként elszámolt helyi iparűzési adóval való csökkenthetőség is.

Térítés nélkül átadott illetve átvett eszközök

A visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatások, juttatások, véglegesen átadott pénzeszközök, térítés nélkül átadott eszközök vagy nyújtott szolgáltatások illetve az átvállalt kötelezettségek ráfordításként érvényesíthetőek lesznek az adóalapnál. Ez pontosan azt jelenti, hogy a jövőben nem kell adóalap-növelő tételt elszámolni sem az átadó sem pedig a kötelezettséget átvállaló félnél – mondta Hidvégi Katalin, aki a továbbiakban elmondta azt is, hogy a támogatást, juttatást kapó társaság azonban nem csökkentheti adóalapját az ilyen címen kapott támogatások, juttatások, térítés nélkül átvett eszközök, szolgáltatások, az átvállalt tartozás bevételével: magyarul tehát ez a bevétel adóköteles. A borúra viszont, jöjjön a derű: kedvező változás ugyanakkor, hogy a gazdálkodó szervezetek által kapott támogatás, ingyenes juttatás a jövőben mentesül az ajándékozási illeték alól. A fenti módosítás különösen azokat a vállalatokat érintheti, amelyek anyavállalata pénzeszköz- átadással vagy tartozások ingyenes átvállalásával kívánja megoldani a leányvállalat alultőkésítési problémáját. És bár e tranzakciók bevételét a jövőben 19 százalékos társasági adó terheli, megszűnik azok 21-40 százalékig terjedő ajándékozási illetéke – hívta fel a figyelmet az adózási osztály vezetője.

Leírható követelés

Levonható lesz az adóalapból az egy éven túl lejárt követelések értékének 20 százaléka. Ami jó hír az az, hogy ez a szabály már a 2009-es adóalapnál is alkalmazható, azonban az elévült illetve bíróság előtt nem érvényesíthető követelések továbbra sem vonhatóak le az adóalapból.

Reprezentáció és üzleti ajándék

Az Szja törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék a jövőben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség lesz. Tehát adóalapot kell majd növelni az ilyen jogcímen elszámolt költségekkel.

Külföldre fizetett kamat, jogdíj

Ha egy magyar társaság olyan külföldi szervezetnek fizet kamatot, jogdíjat és bizonyos típusú szolgáltatási díjakat, amely országgal Magyarország nem kötött a kettős adóztatás elkerülésére irányuló nemzetközi szerződést, akkor az ilyen kifizetést 30 százalékos forrásadó terheli.

Vagyonadó

A társaságoknak először a 2010. évről 2011-ben beadandó társasági adóbevallásukban számot kell adniuk a vagyonadó hatálya alá tartozó adókötelezettségükről is.

Adományok

Jövőre szembetűnő változás lesz, hogy az adóalap csökkentések együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig terjedhetnek. Ezzel kapcsolatban tehát megszűnik a korábbi 25 százalékos korlát, és megszűnik az egyedi, az adózás előtti eredmény 20 százalékáig terjedő korlát is. Tartós adományozás esetén viszont kizárólag a közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek részére adott adományhoz kapcsolódhat majd adóalap-csökkentés – adott felvilágosítást a Nörr Stiefenhofer Lutztól Hidvégi Katalin.

Ellenőrzött külföldi társaság

Az alacsony adókulcsú országban illetőséggel bíró, ún. ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szigorú adózási szabályok 2010-től csak olyan külföldi társaságokra vonatkoznak majd, amelyekben belföldi magánszemély legalább 25 százalékos részesedéssel vagy szavazati joggal bír, vagy meghatározó befolyást gyakorol. A meghatározó befolyás akkor áll fenn – magyarázta az adóosztály vezető, ha a magánszemély közvetlenül vagy közvetve a szavazatok több mint felével rendelkezik vagy jogosult a vezető tisztségviselők vagy felügyelő bizottsági tagok többségének megválasztására illetve visszahívására. A jövőben ezeknek az embereknek az ellenőrzött külföldi társaságban realizált, osztalékként ki nem fizetett nyereség adóköteles lesz Magyarországon.

Meghosszabbított amnesztia-szabály

Meghosszabbítják az ellenőrzött külföldi társaságban felhalmozott nyereség hazahozatalának amnesztia-szabályát is – hívta fel a figyelmet Hidvégi Katalin, aki elmondta, hogy a jelenlegi hatályos szabályok szerint 2009. június 30-ig kellett osztalékként kifizetni a korábban felhalmozott nyereséget, amely így a tulajdonosnál bizonyos feltételekkel a társasági adóalapból és a különadó-alapból 75 százalékban leírható a vagyongyarapodási vizsgálatból pedig kizárható volt. Az új szabályok 2009. december 31-ig meghosszabbítják a kifizetés határidejét.

Kis- és középvállalkozások fejlesztési adókedvezménye

Kedvezőbb feltételekkel lehet igénybe venni a fejlesztési adókedvezményt a legalább 500 millió forint összegű beruházás után a kis- és középvállalkozásnak. Ez azért pozitív hír, mert eddig csak 3 milliárd forint, illetve kedvezményezett régiókban 1 milliárd forint értékű beruházás esetén lehetett ilyen általános célú fejlesztési adókedvezményt igénybe venni.

Helyi iparűzési adó

Hamarosan APEH hatáskör az iparűzési adó beszedése, ezért ezzel összefüggésben várható az ellenőrzés szigorodása is. A hatáskör átadásával összefüggő átmeneti időszakra speciális kötelezettségek vonatkoznak, például a 2010. március 15-ig esedékes adóelőleget még az önkormányzati adóhatósághoz kell megfizetni. A 2010. január 1-jét megelőző adómegállapítási időszakokra vonatkozóan az adómegállapításhoz való jog legkésőbb 2011. december 31-én elévül. Ez azt jelenti, hogy 2011-et követően az adóhatósági ellenőrzés kizárt, ezért fokozott ellenőrzések várhatóak, másrészt önellenőrzésre sem lesz mód a későbbiekben. Ezért érdemes áttekinteni az adózóknak a korábbi évek helyi iparűzési adóbevallásait, hogy esetleges javukra szolgáló önellenőrzéseket még időben el tudják végezni – hívta fel a figyelmet Hidvégi Katalin.