Hogyan érdemes adózni a lakáskiadás után? Szúrópróba az APEH-től

A bérleti díj kifizetésekor csak kevés albérlő kap számlát a lakás tulajdonosától. Pedig ezen bevétel után is adóznia kellene a lakás bérbeadójának. Ha ezt nem teszi meg bírságra számíthat, az adóhatóság szúrópróbaszerűen ellenőriz.

Internetes apróhirdetések feladóinál érdeklődött a DTV annak kapcsán, hogy vajon adnak-e számlát a bérbeadók. Mint kiderült, a tulajdonosok fele hajlandó számlát adni, azonban csak akkor, ha a bérlő ragaszkodik hozzá. Ezáltal azonban 25 százalékkal lesz magasabb a bérleti díj.

A 25 százalékos mérték vélhetően abból származik, hogy a forrásadó mértéke is ekkora. Ez az egyik lehetséges adózási forma lakások bérbeadása esetén. Ennél a rezsiköltség is hozzáadódik az albérlet díjához, s ennek számítják ki a 25 százalékát.

Ugyanakkor van egy másik lehetőség: eszerint a bérleti díj 90 százalékát hozzáadják a főbérlő jövedelméhez, és az SZJA szabályai szerint adózik. Azaz 1 millió 900 ezer forint jövedelem alatt 18 százalékos, afölött 36 százalékos adókulcs vonatkozik rá.

A bérbeadó mulasztási bírságot kaphat, ha elmulasztja bejelentési kötelezettségét, vagy a számlaadást. Ha nem fizeti be az adót, akkor az okozott adóhiány után adóbírságot, valamint késedelmi pótlékot is kell fizetnie – mondta el a televíziónak Józsa Éva, az APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatóságának címzetes vezető főtanácsosa. Az adóhatóság szúrópróbaszerűen, a hirdetések alapján vagy lakossági bejelentések alapján indít vizsgálatot a főbérlők ellen.