VÉSZ: bérlakás-program a csőd ellen

A VÉSZ a közleményében sürgeti, hogy csak a realizált bevétel után kelljen áfát fizetni. Ellenben szankcionálná azokat a megrendelőket, akik mondvacsinált okokra hivatkozva nem fizetnek. Az építőipar talpra állítását pedig országos bérlakásprogrammal segítené.

Süket fülekre találnak

Nap mint nap halljuk, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alig jutnak hitelhez, noha a 25 milliárd dolláros IMF-hitel egyik célja éppen a hazai gazdaság élénkítése lett volna. Azonban a multinacionális hátterű vállalatok a szükséges tőkeinjekciókat nem Magyarországról szerzik be, így nem szembesülnek árfolyam-kockázattal és dráguló hitelforrásokkal.

A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) már a sokadik felhívását tette közzé a múlt héten, amelyben Magyarországot Európa Bermuda-háromszögének titulálja. A VÉSZ eddigi felhívásait, törvényjavaslatait nem különösebben vették figyelembe kormányzati szinten, jelezvén, hogy a civil szektor hazánkban még gyerekcipőben jár. Úgy tűnik, hogy a hitelválság adott újabb lendületet a magánkezdeményezéseknek, hiszen gombamódra szaporodnak a hitelkárosultak szervezetei, amelyek tüntetéseken, demonstrációkon adnak hangot követeléseiknek.

Csak realizált árbevétel után kelljen adózni!

A VÉSZ már több akcióval hívta fel a figyelmet magára, legutóbb a kilakoltatások ellen szervezkedett, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kkv-k érdekében számos javaslattal álltak elő. Alapvetésük az, hogy „a munkahelyek 70 százalékát adó magyar kis- és középvállalkozások életben tartása az egész társadalom érdeke, a gazdasági válságból való kilábalás alapvető feltétele.” Ezért felvázolták azokat az intézkedéseket, amelyekkel konszolidálni lehetne a csőd szélére jutott kkv-szektort.

A VÉSZ első lépésként követeli, hogy csak realizált árbevétel után keletkezzen adófizetési kötelezettség, hiszen szakemberek szerint néhány éve éppen a kormányzat „áfa-visszatartási” akciója indította el azt a lavinát, amelynek következtében tömegesen mentek csődbe a tartalékkal nem rendelkező hazai vállalkozások, és óriási méretűre duzzadt a körbetartozási lánc.

Bűncselekmény a pénzvisszatartás

A VÉSZ azonban tovább gondolja a folyamatot, hiszen sokszor azért nem kapják meg a kkv-k az elvégzett munka után a járandóságukat, mert semmiféle szankcióval nem sújtják a késedelmesen fizető fővállalkozókat. „Azoknak a megrendelőknek a cselekményeit büntetőjogi módon kezeljék, amelyek átveszik és továbbértékesítik az elvégzett munkát, de a feléjük teljesítőtől megtagadják a számla kifizetését. Meg kell állapítani pl. a csalás tényállását, amikor ezek a megrendelők határidőcsúszásra és minőségi kifogásokra hivatkozva nem fizetnek a teljesítőknek, miközben ők nem, vagy alig fizetnek kötbért, és első osztályú minőségben értékesítik ugyanazt a munkát.”

Az építőiparban többször előfordul, hogy néhány generálkivitelező minőségi kifogásokra hivatkozva nem fizeti ki a munka teljes ellenértékét, majd úgy hirdeti az eladó új építésű lakásokat, mint első osztályú otthonokat. „A kisvállalkozások túlélésének feltétele az, hogy az elvégzett munka és a beépített anyagok ellenértékét elviselhető időtartamon, 8-15 napon belül megkapja, így kezelni tudja a likviditási problémáit.”

Állítsanak fel konszolidációs hivatalt!

A VÉSZ továbbá javasolja, hogy állítsanak fel egy állami szervezetet:

Állami megrendelések

A kkv-szektor talpra állítását állami megrendelések útján kívánják elérni. Ilyen értelemben az 1929-32-es világgazdasági válság amerikai megoldását tartják járható útnak, hiszen akkoriban hirdette meg Roosevelt elnök a híres New Deal programját. Az uniós támogatások sajnos nem segítik elő a hazai ipar talpra állását, hiszen az uniós szabályok szerint csupán minimálisan lehet a hazai vállalkozóknak kedvezni a pályázatok elbírálásakor.

A VÉSZ az építőiparnak egy országos szintű bérlakás-program beindításával adna jelentős tőkeinjekciót, „ezáltal munkához juttatnák a helyi vállalkozásokat, és lakáshoz segítenék azokat a családokat, amelyek nem rendelkeznek anyagi forrással saját tulajdonú lakás vásárlásához.” Az új építésű bérlakások mellett számba vennék az országban elhagyatottan, funkció nélkül álló laktanyákat, gyár- és raktárépületeket, amelyek átalakítással szociálisan rászoruló családoknak átmenetileg fedelet nyújtanának.