Luxus eladó barlanglakások itthon és külföldön

Külföldön mindig minden gyorsabban teret hódít, mint nálunk: míg Spanyolországban presztízsnek számít, ha valaki barlanglakásban él, addig itthon évente jó, ha egy olyan hirdetéssel találkozunk, ahol ilyen lakásokat kínálnak megvételre. Pedig nem csak Budapest, de vidék is bővelkedik barlanglakásokkal, melyek külfölddel ellentétben, zömében üresen állnak.

Luxusbarlangok

Míg Magyarországon a nyomorral, addig külföldön a luxussal azonosítják a barlanglakások tulajdonosait. Spanyolországban például sikk ilyen lakásban élni, oly annyira, hogy ott egy föld alatti lakhelyért akár 200 ezer eurót is elkérnek. A Barrio Santiago nevű barlangnegyedben ma már mintegy kétezer barlanglakás található. A különleges építmények az utóbbi időben az extrém házakra vadászó vásárlók figyelmét is felkeltették: a vásárlók között jelentős számú külföldi van, főleg a britek és az észak-európaiak körében igen népszerű az új trend. Elsőre azt gondolnánk, hogy egy barlanglakás nem kifejezetten a kényelem és a luxus helye, pedig számos előnnyel rendelkezik, és szinte minden kényelemmel felszerelhető. A vastag falak télen melegen, nyáron pedig hűvösen tartják a házat, a helyiségek hőmérséklete évszaktól függetlenül 18-20 fok marad. A spanyolországi luxusbarlangokban egyébként jakuzzi vagy akár uszoda is található, az internetkapcsolat pedig alap.

Magyarországon van, de már nincs

Külfölddel ellentétben a barlanglakások térhódítása Magyarországon még nem következett be. Idehaza a sorházaknál a felfele építkezés, míg a kertes házaknál a bővítés a trend. Barlanglakásbn senki sem gondolkodik, pedig akár Budapest egyes kerületeiben (Budafok, Budatétény, Gellért-hegy;), vagy épp a Bükkalján, az Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon volt és lenne lehetőség is még a kialakításukra. Egerszalók déli részén például számos riolittufába vágott barlanglakások található, de ezeket ma már lakás céljára nem használják. Pedig a célt, az ember biztonságérzetét, a ház szerepét ugyanúgy betöltik, mint hagyományos társaik. Ráadásul ezeknek a lakásoknak számos előnye van: például a falak olyan vastagok, hogy ezért a lakás télen meleg, nyáron pedig hűvös. A magyarok viszont sokszor a barlanglakásokat a szegénységgel párosítják: ezek a hajlékok régebben csupán olcsó lyukak voltak a föld alatt.

1910-ben például Budafokon 636 barlanglakást számláltak, amelyekben 2698 lakos élt (akkori budafoki lakosság 24%-a), de a ma belvárosnak számító Gellért-hegyen is “álltak” barlanglakások, összemosódva a régi Tabánnal, ami a 20. századig leginkább a bűnözés, a prostitúció és a nyomor egyik központja volt. Ezen a területen a leghíresebb a ma a Sziklakápolnának helyet adó barlang, amelyben a többszobás, konyhával is felszerelt ház mellett kertnek is jutott hely. Ez tehát nem eladó.

Barlanglakás 25 millióért

Eladó viszont Egerben egy hegyoldalba vájt csoda. A 25 millióért kínált „ingatlanban” semmi sem emlékeztet már a régi nyomorra: a kimondottan szomszédmentes övezetben a lakás alapterülete 120 nm, amelyben 3 szoba, előszoba, fürdő, WC, kamra épp úgy helyet kap, mint egy konyha-étkező. A lakás járólapos, a nyílászárók pedig ugyanúgy, mint máshol műanyagból vannak. A fűtés ugyan villannyal megy, de a falvastagság biztosítja a szigetelést. Ebben a 300 éves barlanglakásban egyébként a kezdetben szerzetesek, később kecskepásztorok laktak. A funkciója az Első Világháborúban változott meg, akkor ugyanis lőszerraktárként használták. Bár itt nem árulják, azért tudjuk, hogy az Egertől mindössze 26 kilométerre található Tibolddaróc községben például számos üresen álló barlanglakás van: az egy-két szobás, konyhás alápincézett, igényesen kifaragott barlanglakásokban hajópadlós és mázolt padlóburkolatok, a kornak és egyéni igényeknek megfelelően kialakított lakáskörülményeket teremtettek. A múlt század közepén évente kétszer is fehérre meszelt, padlós bútorozott barlanglakások, a mai panelházakra emlékeztető formában léteztek és adtak otthont több ezer embernek. A megmaradt lakásokat viszont szép lassan lebontja az erózió vagy átalakulnak borospincének. A faluban XX. század második felében, három alkalommal is építtettek lakótelepeket, így váltak üressé ezek a hajlékok. Pedig ezek az észrevehetetlen épületek maga a természet. Ha van benne lakó, az élvezi is az előnyeit: a föld védelmét, a biztonságot. A szinte láthatatlan házak nagy hátránya, hogy kevés a fény: a lakás láthatatlansága tehát sötétséggel jár.

Barlanglakás Európában

A dél-olaszországi Matera városának barlanglakás-labirintusa a múlt század közepéig Itália egyik legnagyobb nyomornegyedének számított. Miután a több száz éves barlangokból a város modernebb részeibe telepítették a lakókat, a barlangnegyedek pusztulásnak indultak. Megmentésükre a nyolcvanas években indított programot az olasz kormány, 1993-ban pedig az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította a történelmi barlangnegyedeket. A történelmi városrész ma Olaszország legnagyobb szabadtéri múzeuma. A város az elmúlt másfél évtizedben a különleges lakóhelyet keresők és a turisták célpontjává vált. A barlanglabirintusok egy részét a mai kor igényei szerint átalakították: komfortos lakások, üzlethelyiségek, irodák és persze hotelek létesültek a felturbózott barlangokban. Törökországban pedig a turisták által látogatott Kappadókiában, különösen Göremében, számos helyen található vulkáni tufakúpokba vájt barlanglakás, melyeknek belső berendezése mind kőből faragott. Spanyolországban, meg mint ahogy fent is megírtuk, egyszerűen sikk luxusbarlangban élni.