A jó telek már fél siker: mekkorát vegyünk, és hova ne költözzünk semmiképp?

Egy jó családi ház építéséhez fél siker, ha jó telkünk van. Mégis, sokszor szakember támogatása nélkül, és nem kellő körültekintéssel választjuk meg az építési telket. Telekvásárláskor ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a racionalitáson túl érzelmeket is vigyünk a döntésbe.

Mekkora telket vegyünk?

A legkisebb építési telkek 300-400 négyzetméteresek, ezekre általában oldalhatáron álló, ikresen, vagy zártsorúan csatlakozó épületet lehet elhelyezni. Szabadonálló épület számára ritkán található 700 nm-nél kisebb telek. A telkek beépíthetőségét minden önkormányzat a Helyi Építési Szabályzatban határozza meg. Lakóterületek (családi házas övezetek) esetén a beépítettség általában 15-30% között lehet, sűrűbben (zártsorúan) beépített területeken 40% körül. A megengedett építménymagasság általában 4,5-6,00 m között szabályozott, ami térdfalas tetőtérbeépített, vagy egyemeletes épületet enged meg.

Ha tudjuk, mekkora házat szeretnénk, könnyen kiszámolhatjuk minimális telekigényünket. Először számoljuk ki házunk bruttó alapterületét, mert a beépítettségbe ez számít bele. Ha pl. egy átlagos, 120 nm-es, földszintes házat építenénk, a falakkal növelt bruttó alapterület 15-20%-kal nagyobb a nettónál, vagyis 144 nm körül. A legnagyobb, 30%-os beépítettség esetén legalább 480 nm-es telekre lesz szükségünk. Ekkor azonban kitöltöttük a telket, később sem bővíthetjük a házat, melléképületet sem építhetünk. Tetőtér beépítés esetén a tetőtérben csak kb. 80% hasznos területtel számolhatunk, tehát a földszinti területre a felénél többet kell számolni.

Fontos tudni, hogy 30-40% beépítettség esetén nagyon kicsi kert marad, az is erősen felszabdalva, általában az előírt minimális méreteket tudjuk betartani: előkert általában 5 m, hátsókert 6-8 m, oldalkert(ek) 3-4 m. Ha szeretünk kertészkedni és nagyobb területre vágyunk, úgy válasszunk telket, hogy a beépítettség 20% alatt maradjon.

Hova költözzünk?

Első lehetőség, hogy a település központjában, kialakult városi szövetben vásárolunk telket. Itt előny lehet, hogy a területen kiépített az úthálózat, közműhálózat, közel van minden intézmény, szolgáltatás. A kertek általában fásítottak, ami kedvező lehet a mikroklíma szempontjából. Hátrány a nagy nyüzsgés és a vele járó zaj. Ha a központtól kissé távolabb költözünk, kialakult kertvárosba, hasonló előnyöket élvezhetünk, csendesebb, zöldebb környezetben. Általában az ilyen kialakult környezetben lévő telkek a legértékesebbek és legdrágábbak.

Nagyvárosok közelében alakulnak ki az alvóvárosok. Azért hívják így őket, mert az emberek a nagyvárosban élnek, dolgoznak, szinte csak aludni járnak ide. Nálunk ez viszonylag új jelenség, egyben tárgyaljuk őket az új parcellázású lakóterületekkel, lakóparkokkal. Az új beépítésű területek előnye, hogy a házak nagyjából egy időben, egységes szellemben készülnek, a telkeket általában az önkormányzatok osztják, nagyon kedvező áron. Hátrányok számosan vannak: a terület általában távol van a központtól, tömegközlekedés nincs, minden szolgáltatás, intézmény csak gépkocsival érhető el. Lehet, hogy a szilárd útburkolatra, közművekre esetleg hónapokig, évekig kell várni. Ugyancsak évekig építkezések zajlanak a környéken, ami zajjal, porral jár. Sokszor nincs lehetőségünk előre megismerni a leendő szomszédokat. A kiparcellázott terület kopár, emiatt rossz a mikroklímája: poros, hajlamos a szélsőséges hőingadozásokra. Az önkormányzatok megkövetelik a fásítást, de sokan vonakodnak ettől, és a fáknak minimum 10-15 év kell, hogy értékelhető méretűre növekedjenek.

Vásárolhatunk telket viszonylag kedvező áron átépülő zártkertben, üdülő övezetben. Ezek a területek nagyon problémásak, mindig legyünk óvatosak! Az eredeti telekméretek nagyon kicsik, általában telekösszevonással alakulnak ki értékelhető méretű építési telkek, sok az anomália. Gyakran zavaros az úthálózat, sok a nehezen megközelíthető, esetleg nyeles telek. A közműhálózatok gyakran hiányosak és alulméretezettek. Sok a „vadhajtás” az építéseknél is: a szabályozás sokszor csak követte a fejlődést, így gyakran rendezetlen képet mutatnak ezek a területek.