Házak 1-2 millióért – érdemes a megszorult adósoknak tanyára költözni?

Az Alföldön már 1-2 millió forintért tanyához, azaz lakóingatlanhoz lehet jutni. Felmerül a kérdés, hogy vajon reális alternatíva lehet egy-egy megszorult adósnak a tanyára költözés, ha már nem lát más lehetőséget? Mivel jár a tanyasi lét? Milyen tanyák közül választhatunk, ezek mennyibe kerülnek? Megoldható-e a munkába járás? Vagy ha munka sincs, akkor a gazdálkodás? Kerestük a válaszokat.

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon 200 ezer ember él tanyákon, viszont az Alföld összlakosságának 6-8 százaléka lakik külterületen. A tanyák funkcióját tekintve alapvetően 3 alaptípust különböztetünk meg: gazdálkodó farmtanyákat, üdülőtanyákat és szociálisan problémás tanyákat. Szakértők szerint a tanyák közel harmada ún. szociális tanya, amelyet a városi élet magasabb költségei elől menekülő szegények, valamint az öreg tanyasiak laknak. Az utóbbi években a külterületekről a belterületek felé tartó vándorlás több tanyás régióban is megfordulni látszik: az elöregedő és kihaló őslakosság helyébe a városokból új lakosok érkeznek. Általuk az Alföld szórványai új rekreációs, idegenforgalmi és feldolgozóipari funkciókra tehetnek szert, de ez még a jövő zenéje.

Hátrányok

Akik tanyára költöznének, azoknak számolniuk kell alapvető infrastrukturális hiányosságokkal: nem megfelelő az energiaellátás, sok helyen nincs villany és vezetékes gáz, a rossz minőségű földutakon nehéz közlekedni (főként őszi és téli időszakban). A közösségi terek is hiányoznak, gondoljunk csak a „sikeresen” felszámolt, Klebersberg Kunó idejére visszanyúló népiskola-rendszerre. A közbiztonság sem teljesen megoldott. A rendőrség mobiltelefonokat osztogat, mezőőröket, szociális gondozókat, vadőröket von be a biztonsági hálózat javításához, azonban sok program forrás hiányában abbamarad.

A mezőgazdasági tevékenység hazánkban még belterületen is hanyatlik. Az infrastruktúra hiánya miatt sok helyen alternatív lehetőségeket kell keresni (biomassza, napkollektor, szélgenerátor stb.). Emiatt indította el a kormány a tanyafejlesztési programját, amire szeptember végéig lehet pályázni.

Szakértők szerint a külterületi életvitelnek a külterületen folytatott gazdálkodás adhat igazán értelmet. Azonban a Duna–Tisza közén újabb veszélyek leselkednek: talajvízszint-csökkenés, a behurcolt növényfajok torzító hatása a tájra, illetve az elsivatagosodás.

Mennyiért vehetünk tanyát?

A hobbitanyák piacán már 1-2 millió forintért komfort nélküli, lakható tanyát vásárolhatunk, ahová ha fürdőszobát építünk, akkor szinte ugyanannyit kell költenünk a modernizálásra, mint magára a házra. A villanyvezetékhez való csatlakozás is több millió forintot kóstálhat. Az ár nagy mértékben függ attól, hogy az aszfaltozott úttól milyen távolságra van a ház. A „dizájnosan” felújított hobbitanyák ára már megközelíti a 10 millió forintot is. A gazdálkodó tanyák esetében az árak elérhetik a 20 millió forintot is, de ilyenkor már minimum 10 hektáros a földterület, számos melléképület is része a „kisbirtoknak”, valamint maga a családi ház jól karbantartott.

Ördögi körök

Máténé Flaskai Ibolya, a Tötyő Ingatlaniroda isaszegi irodavezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a tanyasiak ingatlancserében gondolkodnak, de nem tudnak ráfizetni, hogy például egy jelzáloggal megterhelt fővárosi ingatlanhoz jussanak. Ha pedig egy devizahiteles eladná a lakását, akkor a hitel visszafizetése után megmaradó néhány millió forintból nem tud tanyát vásárolni a főváros 30-40 kilométeres keleti vonzáskörzetében, ahonnan mindennap be tudna járni dolgozni. Hiszen Pesttől keletre a jó tömegközlekedéssel rendelkező tanyák árai 10-12 millió forintnál kezdődnek, és az ilyen típusú ingatlanok iránt élénk a kereslet. A hatvani vonalon félóránként járnak a vonatok, a Keleti pályaudvarra 30-40 perc alatt lehet beérni, ami sok esetben rövidebb utazási idő, mint egyes fővárosi kerületekből bejutni a belvárosba.

Olcsó tanyának híg a leve?

Az olcsóbb tanyák ára 6-7 millió forint körül alakul, de ezek már messzebb találhatók a tömegközlekedési útvonalaktól: legalább háromnegyedórányi gyaloglás egy-egy távolsági megálló elérése. Vagyis a család minden tagjának autóra lenne szüksége, hogy munkába avagy iskolába lehessen járni – teszi hozzá Máténé Flaskai Ibolya. A Tötyő Ingatlaniroda például Sülysápon is árul egy tanyát 8,9 millió forintért, ahol egy nyomvonalon megy a vonat Nagykáta felől, és minimum egy óra alatt ér be a Nyugati pályaudvarra. Vannak errefelé nyaralóövezetek is, ahol az állandó lakhatás megoldható, de megint csak autó kell hozzá. Az olcsóbb tanyák errefelé (Tápióság, Nagykáta, Farmos) már 4-5 millióért megvásárolhatók, viszont Budapesttől 60-70 kilométerre találhatóak.

A gazdálkodáshoz érteni kellene

Az ingázás helyett megélhetési alternatíva lehet a tanyasi gazdálkodás, illetve biogazdálkodás, azonban nehézséget okoz, hogy az idetelepülők nem értenek a földhöz. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy Pest környékén és a Duna-Tisza közén homok van, gyengék a termésátlagok, a termeléshez pedig gépek kellenek. Ráadásul az önellátás csak bizonyos mértékig valósítható meg, hiszen a számlákat fizetni kell, a vetőmagot meg kell vásárolni.

Szerelmi kérdés az adásvétel?

Szemes Péter, a kecskeméti Ingatlan Paradicsom tulajdonosa is úgy látja, hogy az általános tendenciával párhuzamosan visszaesett a falusi tanyák ingatlanpiaca is. A devizahitelesek többségének egyelőre a hitel visszafizetése után szinte semmije sem marad, talán most az új kormányzati tervek változtatnak a helyzeten. Mivel egy tanya többnyire nem forgalomképes, ezért nem lehet rá hitelt felvenni. Az adásvétel kisebb részben függ az ártól, nagyobb részt az érzelmi kötődés a meghatározó, vagyis hogy a vevőjelölt beleszeret-e az adott ingatlanba vagy sem.