Zűrzavar az épületenergetikai szabályok körül: jövő nyártól jöhet a szigorítás?

Bár 2020-tól már csak közel nulla energiájú új házakat lehetne építeni az EU szerint, a magyar szabályozás lassan szigorodik. A Magyar Mérnöki Kamara még idén tavasszal lefolytatta a szakmai vitát a határértékekről, el is fogadtak egy verziót. Aztán mint a derült égből a villámcsapás felbukkant egy másik verzió is. Most közigazgatási szinten zajlik az egyeztetés, és talán jövő nyáron hatályos lehet a szigorítás.

Mivel az energiatakarékosság és a fenntarthatóság előtérbe került az Európai Unióban, valamint az energiahordozók beszerzése egyre nehezebbé és költségesebbé válik, ezért az Európai Parlament és Tanács még 2002. decemberében kiadta az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK irányelvét. Ez kimondja, hogy többek között az energiaellátás biztonsága és a környezetvédelem érdekében az épületek energiahatékonyságát fokozni kell. Ennek alapján minden ország megalkotta a saját szabályozását, amely tartalmazza az épületek energetikai jellemzői meghatározásának módszerét (Magyarországon ez a 7/2006 TNM rendelet), illetve a tanúsítás módját (176/2008. kormányrendelet).

Magyar rendeletek

A 7/2006 TNM rendelet tartalmazza azt a háromszintű követelményrendszert, amely az új épületekre vonatkozik. Egyrészt maximálja a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőjét, másrészt az épületnek a fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményt is ki kell elégítenie, harmadrészt az összesített energetikai jellemző sem haladhat meg egy felső értéket. A rendelet még meghatározza a számítási módszereket is. A 176/2008. számú kormányrendelet az épületek energetikai besorolásáról és a tanúsítás menetének a leírásáról szól. 2009-re létrejöttek tehát a nemzeti szabályozások.

„Magyarországon sok vita volt a határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőjéről, az épületszigeteléssel foglalkozók úgy vélték, hogy nagyon laza szabályozás született. Ha megnézzük, hogy a környező országokban milyen értékeket fogadtak el, talán igazat adhatunk nekik” – mondja Kruchina Sándor állandó szakértőnk.

A mérnöki kamara szakmai verziója

Az EU direktíva azt is kimondja, hogy a követelményeket rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség szerint naprakésszé kell tenni, hogy tükrözzék az építőipar műszaki fejlődését. Ezen elv alapján az EU a 2002/91/EK irányelv eredményeit felülvizsgálta, és megállapította, hogy az egyes országok követelményei jelentősen elmaradnak a kívánalmakhoz képest. Így született meg az 2010/31/EU direktíva. Ezzel már nincs összhangban a 7/2006 TNM rendelet, hiszen az új uniós elvárások szerint 2020-tól minden új épületnek közel nulla energiájúnak kellene lennie, sőt, ez a közintézményekre már korábban vonatkozna. A Belügyminisztérium ezért megbízta a Magyar Mérnöki Kamarát, hogy készítsék el az új követelményrendszert. A Kamara lefolytatta a szakmai és társadalmi vitát, majd elkészítette a saját változatát. A javaslat a fokozatosság elvén az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek módosítását – szigorítását – három lépcsőben, 2012-ben, 2015-ben és 2019-ben hajtaná végre.

(MTI-fotó)

Már újabb verzió is van

Már mindenki az új javaslat elfogadását várta, ekkor azonban megjelent egy nem hivatalos jogszabály-tervezet a 7/2006. TNM-rendelet módosításáról, amelyben “A” és ”B” változat is szerepel az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek szigorításáról. Az „A” verzió a kamara álláspontjához áll közel, s három lépcsőben (2012, 2015, 2019) szigorítja az értékeket, kisebb-nagyobb értékváltoztatásokkal, míg a „B” verzió 2015-től vezetne be szigorítást a szabályozásban. Ez meglepetésként érte a szakma jelentős részét, nem is értik a halogatást, ráadásul már megtörtént a szakmai egyeztetés.

Mikor vezetik be?

A jogszabály-tervezetről azonban még nincs végleges döntés. Jelenleg közigazgatási egyeztetésen van az anyag. Információink szerint az enyhébb „B” verziót bizonyos falazatgyártással foglalkozó cégek érdekében alkották meg, míg a szakma túlnyomó többsége az eredeti „A” verziót támogatja. Ha végleges döntés is születik, akkor ezt követően – mint minden műszaki tartalmú jogszabályt – a rendeletet „meg kell futtatnunk” az uniós tagállamokban, ami közel 3 hónapot vehet igénybe. Március táján lezárulhat ez a kör is, és mindent figyelembe véve júniustól lehet hatályos.

Érvek és ellenérvek

A „B” verzió melletti fő érv az, hogy a világgazdasági válságban – a hazai építőipar mélyrepülése közepette – az „A” verzió megdrágítaná az ingatlanfejlesztéseket, ezért későbbre kellene halasztani a szigorítás bevezetését. Hiszen így is alacsony a kereslet az újlakásokra, szinte tetszhalott állapotban van a hazai építőipar. Szakmai körökben azonban azt mondják, hogy ha jövőre nem kezdünk el közelíteni kis lépésekben az európai trendek felé, akkor 2020-ra nem tudjuk teljesíteni a vállalásokat. Már a 7/2006 TNM rendelet is enyhébb szabályozást engedett a falazóelemeknek a környező országokhoz képest. Hiszen amíg nálunk a hőátbocsátási tényező követelményértéke 0,45 U[W/m2K], addig Németországban 0,26. 4-5 típusú falazóelem megfelelne a szigorúbb szabályoknak is, de nyilván a régi készletekkel kezdeni kell valamit. Szakértők szerint nem járható út, hogy a fal esetén kivételeznek, vagyis minden szerkezeti elemre (fal, tető, födém) vonatkozzon közel azonos követelményrendszer. Hiszen ha a falra gyengébb értékek vonatkoznak, akkor ezt egyrészt a fűtési számlában fizetheti a tulajdonos, másrészt hőhidas szerkezet, pára, penész alakulhat ki az egyes határoló felületek találkozásánál.

Használt lakások

A régi ingatlanok esetén még nincs felújítási kötelezettség, hiszen Magyarországon a lakosság közel harmada szinte a létminimum szintjén él, miből finanszírozna egy energiahatékonyságot eredményező felújítást, ráadásul válság van. Később talán állami támogatást is be lehetne vonni a felújításba. Annyi vonatkozik jelenleg a használt lakásokra, hogy 2012-től energiatanúsítványt kell kiállítani a tulajdonosváltásoknál. Illetve olyan tervek is vannak, hogy ha egy használt lakásnál kicserélik az ablakokat, akkor ne „bóvlit” építsen be, hanem tényleg olyat, amely megfelel egy minimum-követelménynek, különben nem beszélhetünk energiatakarékosságról. Ennek szabályozására minisztériumi források szerint 2013-ban kerülhet sor.