Télen olcsóbb kifestetni a lakást. De tényleg megéri?

Nem mindenki tudja a lakás felújítási munkálatait a tavaszi-nyári hónapokra időzíteni. Noha nem is olyan régen még teljesen egyértelmű volt, hogy festeni csak meleg időben lehet, mára alaposan átformálódott a közvélemény ezt illetően. Mi az igazság a téli falfestéssel kapcsolatban? Hogyan lehet kivitelezni, ha nincs más megoldás?

Első körben azt szerettük volna megtudni, mi az oka annak, hogy míg régebben kifejezetten ellenezték a hidegebb hónapokra időzített festést, addig ma a legtöbb szakember egyáltalán nem határolódik el ettől, sőt még téli akciókat is hirdet a honlapján, vagy a helyi szórólapokban.

Fűtés és válság

Az egyik legnyomósabb oka annak, hogy a téli hideg időben sem okoz már különösebb gondot a festés, az az egyre korszerűbb fűtési technológia. Néhány évtizeddel ezelőtt még nem volt szokás, hogy a lakás minden helyiségében külön fűtőtest biztosítsa a komfortos hőmérsékletet. Általában egy, maximum kettő fűtőegység kapott helyet a lakásokon belül, amelyek régebben jellemzően kemencék voltak, majd ezeket váltották fel a cserépkályhák, a kandallók, illetve a 80-as évek elején az olajkályhák. Ebből adódott, hogy a lakásban nem volt egységes meleg, a lakók leginkább a nappaliban, vagy a konyhában melegedtek, a szobákat pedig csak éjszakára keresték fel, ahol meleg takaróval védekeztek az alacsonyabb hőmérséklet ellen.

Ennek köszönhető, hogy a hidegebb hónapokra időzített festés ezekben az időkben nem hozta a várt eredményt. Mivel a kihűlt fal jóval nehezebben száradt, illetve az alacsonyabb hőmérsékletű levegő kevesebb nedvességet tudott megkötni, így fennállt a penészesedés veszélye, illetve a festék egy idő után lepergett a falakról.

A téli festés elterjedésének másik oka egyértelműen a válság, azon belül is az építőipar siralmas helyzete. Ma sokkal több szakembert kellene eltartania ennek az iparágnak, így gyakorlatilag eltűnni látszik az a korábban bevett szokás, hogy nyáron dolgoznak a mesterek, télen pedig pihennek, vagy maximum egy-két apróbb munkát vállalnak el. Aki ma talpon akar maradni az építőiparban, nem engedheti meg magának, hogy leálljon a téli időre, így inkább egymásra licitálva próbálnak még ilyenkor is megrendelőhöz jutni a szakik. Ez azonban a megbízókra nézve számos veszélyt rejthet magában.

Fűteni és szellőztetni egyszerre?

Abbéli igyekezetében, hogy munkához jusson, néhány szakember szívesen elfelejti megemlíteni a megrendelőnek, hogy a festés során falba jutott nedvességet mindenképpen el kell onnan távolítani ahhoz, hogy a végeredmény tartós és szép legyen. Ezt az információt a munka megkezdésének napjára tartogatják, amikor már nem – vagy csak a kiszállási díj fejében – lehet visszalépni a munkától.

A lakosság körében azonban erről is megoszlanak a vélemények, sokan ugyanis úgy vélik, hogy elegendő szellőztetni a kifestett helyiséget, és a fűtést le lehet kapcsolni, mások pedig épp ellenkezőleg tudják. Nos, a rossz hír az, hogy a téli hideg napokra időzített lakásfestés csak akkor lesz eredményes, ha a fűtés is üzemel, illetve a megfelelő szellőztetés is megoldott.

Amennyiben nem szellőztetjük az adott helyiséget, a falba kerülő nedvesség egy része akkor is el fog párologni belőle, de csak addig a pontig, amíg a levegő nem telítődik. Noha a meleg levegő valóban több vizet képes megkötni, mint a hideg, mégis villámgyorsan el fogja érni a határt, és a nedvességnek valahol le kell majd csapódnia. A pára mindig a leghidegebb felületen csapódik le, azaz a falakon, azon belül is a leghűvösebb sarokban, ez pedig rövid időn belül penészfoltok megjelenéséhez vezet. A nem megfelelő szellőztetésnek további hátránya, hogy a festék szúrós szaga nem csak rendkívül kellemetlen, de ártalmas is az egészségünkre nézve. Könnyen beláthatjuk tehát, hogy szellőztetés nélkül nem tudjuk megúszni a festést télen sem.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy csupán a szellőztetés elegendő, nem kell „feleslegesen” fűteni az utcát festés után, illetve közben. Ennek azonban komoly hátrányai jelentkezhetnek, ugyanis az adott helyiségben könnyen elérheti a fagypontot is a hőmérséklet, ami természetesen nem kedvez a falban lévő nedvességnek, ugyanis fagyott állapotban nem tud kiszáradni. Nem beszélve arról, hogy épületfizikai szempontokból sem szerencsés megoldás, rongálja a belső falak állagát, illetve kárt tehet a falakban húzódó vízvezeték rendszerben is. Akkor sem jó megoldás tehát a fűtés elhagyása, ha a festés és a száradás idejére máshová költözik a család.

Van megoldás?

Összegezve az eddig olvasottakat, bátran kijelenthetjük, hogy a falak festése télen sem lehetetlen, sőt, tulajdonképpen maga a munka semmiben nem különbözik a megszokottól. Számolnunk kell azonban azzal, hogy egy glettelés és csiszolás nélküli tisztasági festés esetében is legalább két napig szellőztetnünk kell a kifestett helyiséget, miközben a fűtésnek is üzemelnie kell. Bizonyos esetekben még kiegészítő fűtésre is szükség lehet, ami még jobban megdobja a költségeket, és arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a korai sötétedés miatt vagy lassabban fog haladni a munka, vagy a kielégítő fényerő biztosítása is a mi pénztárcánkat terheli majd.

Nem jelenthetjük hát ki, hogy a festés ötlete teljesen elvetendő a hidegebb hónapokban, arra azonban figyeljünk, hogy -5 fok alatt semmiképpen se végeztessünk ilyen munkát. Alaposan gondoljuk át, hogy mennyi plusz kiadással fog járni ez a munka ahhoz képest, mint ha nyáron kerülne sor rá. Ezen feltételek mellett talán egy tisztasági festés még belefér, de egy gletteléssel együtt végzett teljes felújítást már csak azok vállaljanak be, akiknek feltétlenül fontos most elintézni a festést, és nem számít a pénz. Aki azonban teheti, inkább várja meg a melegebb tavaszi napokat ezzel a munkával.