További dossziék »

Szellőztetés, hűtés és fűtés egyben: de megéri-e a rekuperátor?

ingatlanmagazin | 2012. november 15. 10:37 | Módosítva: 2012. november 15. 10:38 | 0 hozzászólás
Címkék: rekuperátor, résszellőző, szellőztetés, szellőztető rendszer | magazin összes címke »

Frissen tarthatjuk a lakás levegőjét anélkül, hogy ki kellene engednünk a meleget? Igen, a rekuperátort éppen erre tervezték.

A lakások energiafelhasználásának csökkentése kivétel nélkül mindenki számára fontos kérdés. Akár „csak” a fűtésszámlán szeretnénk kisebb összegeket látni, akár egyenesen a Föld megmentése a célunk, mindenképpen érintettek vagyunk a témában. A nagy hőszigetelési láz közepette azonban megfeledkeztünk valamiről: ha légmentesen leburkoljuk a határoló szerkezeteket, akkor nem fogunk levegőt kapni. Illetve ahhoz, hogy kapjunk, ki kell nyitnunk az ablakot. De ki akarja a sok pénzen megtermelt hőt kiengedni a szabadba?

Szellőzés

Nyilvánvaló, hogy aki néhány százezer forintot kiadott új, korszerű, jól hőszigetelt nyílászárókra, az nem azért tette, hogy aztán nyitva tartsa őket. De a friss levegőre mindannyiunknak szüksége van, még akkor is, ha sokszor nem érezzük közvetlenül annak hiányát. A régi nyílászárókon – azok tökéletlen záródása miatt – folyamatosan cserélődött a levegő, így eddig fel sem igazán merült a szellőztetés fontossága. A légmentesen záródó ablakok azonban nem engednek be elegendő mennyiségű friss levegőt, és bizony ezt gyakran meg is érezzük, csak sok esetben nem tudjuk beazonosítani a probléma forrását.

Egyre gyakoribb például a penészesedés, legyen szó új építésű, vagy felújított lakásról. A penész amellett, hogy nem az esztétika csúcsát képviseli, igen káros az egészségre nézve. Légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak a levegőben szálló penészspórák, ami – például kisgyerekek esetében – egész életre kiható egészségkárosodással járhat. De ha a penészesedést sikerül is elkerülnünk, a friss levegő hiánya akkor is kihatással lehet mindennapjainkra. Sokan panaszkodnak például fejfájásra, főleg ébredést követően. De ezen kívül számos egyéb negatív hatása lehet a friss levegő hiányának, talán ezt különösebben ecsetelni sem kell.

Egy felnőtt embernek óránként körülbelül 30 m³ friss levegőre lenne szüksége. Ha sportol, vagy nehéz fizikai munkát végez, akkor értelemszerűen megnő ez a szükséglete. Ahhoz tehát, hogy egy átlagos családban mindenki állandóan friss levegőhöz jusson, naponta körülbelül 3-4 óránként ki kellene nyitni az összes ablakot 5-10 percre. Ezt jóformán senki sem teszi meg, még akkor sem, ha tudja, hogy akár 2-3 évvel is megrövidítheti a saját életét, ha folyamatosan oxigénhiányos állapotnak teszi ki a szervezetét. Lássuk be, az ablaknyitogatás valóban nem jó megoldás, ha egyszerre akarjuk élvezni a friss levegőt, és a kellemes meleget, valamint emellett még spórolni is szeretnénk.

Mi sem természetesebb, mint hogy ennek megoldására a tőlünk nyugatra eső országokban már akkor gondoltak, amikor a probléma még nem is létezett! A passzívházak tervezésénél merült fel az a kérdés, hogy ha valahol nem lehet ablakot nyitni, akkor honnan fognak friss levegőhöz jutni a bent élők. A megoldás neve rekuperátor lett.

A rekuperátor működése

Ez a készülék két ventilátorból áll, egy hőcserélő egységből, valamint a levegő útját biztosító csövekből. Az egyik ventilátor kifelé szívja az elhasználódott levegőt, a másik befújja a frisset. A készülék lelke a hőcserélő, amely biztosítja, hogy a kimenő levegő a hőjét átadja a bejövőnek. Nagyon fontos, hogy a kimenő és a bejövő levegő nem keveredik, csupán a hőjüket adják át egymásnak! Természetesen a hőcserélés nem működhet 100 százalékosan, de így is csupán néhány fokkal lesz hűvösebb a friss levegő a benti hőmérsékletnél.

A passzívházaknál alkalmazott módszer hasonló, ám némileg bonyolultabb, legalábbis ami a kivitelezést illeti. Jellemzően abban különbözik a hagyományos rekuperátoroktól, hogy a csöveket itt a talajszint alatt 1,5-2 méterre helyezik el. Ebben a mélységben évszaktól függetlenül csaknem állandó a hőmérséklet, körülbelül 16 °C fokos. A hosszú, mintegy 45-50 méteres csövön keresztül érkező levegő már némileg előmelegszik a talaj hője által, így a hőcserélő hatékonyabban tudja ellátni feladatát. Passzívházaknál nem ritka, hogy ha a benti hőmérséklet 20 fokos, a bejövő körülbelül 19 fokos lesz, ami meglepően jó hatásfok. A föld alatti csövek nyáron is jól jönnek, ugyanis a lakás hűtésére is használható a bejövő friss levegő. Ha mindez valakinek nem lenne elég, az beszereltethet előmelegítő egységet is, amely a bejövő levegőt fűti, így akár fűtés-rásegítésnek használható.

A rekuperátor egyik nagy előnye, hogy állandóan friss levegőt biztosít a lakásban élők számára, ám a különböző szűrőbetéteknek köszönhetően mindezt por- és pollenmentesen teszi, azaz akkor sem szívhatnánk jobb minőségű levegőt, ha kint tartózkodnánk a szabadban. A szűrők könnyedén kivehetők és tisztíthatók, illetve a csövek is egyszerűen tisztán tarthatók.

De megéri-e?

Mindezek után már csak az a kérdés, hogy vajon mennyibe kerül egy ilyen készülék, és egyáltalán megéri-e beruházni rá. A forgalmazók körülbelül 30 százalékra teszik a rekuperátorral megspórolható hőenergia mennyiségét, ami igen figyelemre méltó. Persze rögtön szöget üt az ember fejébe, hogy mihez viszonyítjuk egy szellőztető berendezés energiahatékonyságát? Hiszen ha egy háztartásban naponta csak egyszer szellőztettek, akkor nyilvánvalóan kevesebb megtakarítással kell számolnunk, mint ahol dupla ennyi időt szántak rá. Tehát egy szellőztető rendszer hatékonyságának megállapításánál fontos tényező az adott család szellőztetési szokása is.

Ezt csupán azért tartottam fontosnak kiemelni, mert ha valaki egyszer sem szellőztet, az ne lepődjön meg, ha nem tud megtakarítást realizálni. De mi most azt feltételezzük, hogy senki sem akarja szándékosan rongálni a szervezetét az alacsonyabb fűtésszámla miatt, ezért mindenki rendszeresen és alaposan szellőztet. De hogy mégse legyen igazuk a forgalmazóknak, ne 30, hanem csak 20 százalékkal számoljunk!

Egy árlistát fellapozva megdöbbentő lehet, hogy egy rekuperátor csupán 150 ezer forint körüli összegbe kerül, de azért ne hamarkodjuk el a döntést. Egy átlagos háztartás körülbelül 200 – 250 ezer forintért tud megfelelő készüléket venni, de az csupán a hőcserélő egység. A kellő minőségű és mennyiségű csövekkel-, a ventilátorokkal-, a szerelvényekkel-, a munkadíjjal-, na és persze az ÁFÁ-val együtt aligha ússzuk meg 1,5 millió forint alatt. Ha saját magunk készítjük, úgy akár 500 – 600 ezer forintból is kijöhetünk, de úgy garanciánk sem lesz, és a spórolás is kérdésessé válik.

A számolás eredményességéhez azt kellene még tudnunk, hogy eddig mennyit költöttünk havonta fűtésre. A példa kedvéért számoljunk 40 ezer forinttal az évi 6 hónapos fűtési szezonban, tehát az évente 240 ezer forint. Ennek az összegnek a 20 százaléka 48 ezer forint. Ha tehát 1,5 millió forintba került a rendszer kiépítése, akkor igen magas megtérülési idő jön, mintegy 31 év! Barátságosabb a helyzet, ha sikerül pályáznunk a beruházásra, és körülbelül 500 ezer forintunkba kerül a korszerűsítés, ugyanis ez esetben 10 évre rövidül.

Persze ez csupán egy hevenyészett számítás, de a példát felhasználva egy saját árajánlattal, valamint a fűtésre költött pénzösszegünk tudatában könnyedén ki tudjuk számolni a megtérülést. Azonban semmiképp se felejtsük ki a számításból, hogy egy jól hőszigetelt épületben akár a klímák árát is megspórolhatjuk a rekuperátorral, így máris felére rövidülhet a megtérülés! Nagy általánosságban elmondható, hogy minél jobb egy épület hőszigetelése, annál hatékonyabban tud üzemelni a rekuperátor, és értelemszerűen annál rövidebbé is válik a megtérülési ideje. Jó példa erre a passzívház, ahol aktív fűtési rendszert sem kell kiépíteni, mivel a rekuperátoros szellőztetés hőcserélője megoldja ezt is.

A nagy számolgatás közben azonban semmiképp se feledkezzünk meg arról, hogy bizonyos dolgokat nem lehet pénzben kifejezni. Ilyen például a komfortérzet, a kellemes mikroklíma, és nem utolsósorban az egészségünk.

A cikk hasznos volt? Választ kapott a kérdéseire?
A témához kapcsolódó cikkek

Hozzászólás

500

Moderálási elvek