További dossziék »

Mire kell építési engedélyt kérni és mire nem? Összegyűjtöttük a tudnivalókat

Farkas Tibor | 2011. március 6. 16:09 | Módosítva: 2012. augusztus 22. 10:12 | 13 hozzászólás
Címkék: építés és felújítás, építési engedély | magazin összes címke »

Sokan tanácstalanok amiatt, hogy vajon a családi házukban vagy telkükön felmerülő kisebb-nagyobb átalakítások, építkezések engedélykötelesek-e vagy sem. Mi most összegyűjtöttünk néhány tipikus példát.

Az építési engedélyezési eljárásokat a 37/2007. (XII. 13.) számú ÖTM-rendelet szabályozza, amely 2008. január 1-je óta hatályos. A jogszabály három kategóriát határozott meg, így az engedélyhez kötött és az engedélyhez nem kötött tevékenységek mellé csatlakozott a bejelentéshez kötött építési munkák típusa. (A rendelet nagyobb részét az Alkotmánybíróság döntése nyomán hatályon kívül helyezték. Most a 193/2009 Korm. rendelet szabályozza az eljárásokat, de a cikkben taglalt kategóriák most is érvényesek.)

A bejelentési kötelezettség valójában egy egyszerűsített engedélyezési eljárás. Ennek során a tervdokumentációt el kell készíteni építész (és ha szükséges statikus, épületgépész) közreműködésével, majd formadossziéban be kell adni az építésügyi hatósághoz. Az engedélyt nem kell megvárni, a kivitelezés a tervek alapján máris megkezdhető. Később a hatóságtól kapunk egy levelet, amelyben tudomásul veszik a bejelentésünket.

2009. október 1-jétől az engedélyköteles kategória is szétvált a normál és az egyszerűsített építési engedélyre. Utóbbi esetben rövidebb az eljárás ideje, egyszerűbb műszaki tartalmú terveket kell beadni, és általában szakhatóság nem vesz részt az eljárásban, vagyis kisebb az adminisztráció. Ezt az eljárást főleg típusházaknál, felújításnál alkalmazzák – magyarázza Molnár Henriette építészmérnök, az ingatlanmagazin.com szakértője.

Melyik építési munka engedélyköteles, melyik nem?

A rendelet 1. számú melléklete sorolja fel, hogy melyik építési munka melyik kategóriába tartozik. Így az első csoportba az építési engedélyezési eljáráshoz, a második és harmadik csoportba az egyszerűsített építési engedélyezési eljáráshoz, a negyedikbe a bejelentéshez kötött, az ötödik csoportba pedig az engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek tartoznak. A felsorolás hosszú és bonyolult, ezért mi most néhány tipikus építési munkát gyűjtöttünk össze, amelyek egy átlagos családi házban, telken előfordulhatnak.

Építkezés Nagykanizsán (Fotó: MTI)

Általánosságban elmondható, hogy a lakóépület építése, bővítése, tartószerkezeteit (alapok, teherhordó falak, pillérek, födémek, tetőszerkezet) is érintő átalakítása mindig építési engedély köteles. Bejelentés kötelesek a kisebb átalakítások és a melléképület építése. Bejelentés és engedély nélkül építhetők a kerti építmények (lugas, játszótér, kemence, kisebb tó, medence) és a kerítés. Homlokzat-felújítás (hőszigetelés, színezés, méretmódosítással nem járó nyílászáró csere) és a kisebb belső átalakítások szintén engedély nélkül végezhetők.

Külön szabályok vonatkoznak a műemlékekre és környezetükre, világörökségi területekre, helyileg védett épületekre és épületegyüttesekre. Ezekben az esetekben az engedélyezés rendje szigorúbb, mindig forduljunk építészhez a munkálatok megkezdése előtt.

Milyen előírások alapján építkezhetünk?

Az építésügyi eljárásokban előírt követelmények többségét az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) határozza meg. Az országos rendelet sokszor csak keretkövetelményeket ad meg, ezért figyelnünk kell az önkormányzatok helyi rendeleteire, szabályozási terveire. Ezek elvileg nem lehetnek szigorúbbak az országos rendeletnél. Az önkormányzatoknak 10 évente kötelező helyi építési szabályzatot (HÉSZ) alkotniuk, amelyeket 5 évente felül kell vizsgálniuk. Javasolt a rendeletek tanulmányozása akkor is, ha nem engedélyköteles létesítményt építünk, ugyanis az előírások ezekre is vonatkoznak.

Legfrissebb olvasói hozzászólások (13)
  1. Üdvözlöm!
    Zártkertemben épitettem egy 3m magas 4m széles támfalat elé egy kb 20 m2 alapterületü féltetöt
    , két oldala részben nyitott , eleje teljesen.
    Azt olvastam, hogy ezek bejelentéskötelesek nem engedéj mert beleférnek az ott megadott paraméterekbe. 37/2007 ötm.
    A kérdésem: be tudom ezeket utolag jelenteni ,hogy probléma ne legyen belöle mert eddig még nem tettem de a munkálatokkal végeztem? Bejelentéshez mire van szükség? Ki jönnek ellenörizni?
    Válaszát előre is köszönöm!

  2. Nekem az lenne a kérdésem,hogy mobil loboxra kell-e épitési engedéj.?

  3. Hidden due to low comment rating. Click here to see.

    • Tisztelt Molnár Henrietta.

      A gáziparban tevékenykedő műszaki ellenőr vagyok. A gázszakmát szerelőként kezdtem, majd a gázipar szinte minden területén dolgozva kötöttem ki a műszaki ellenőri területen.
      A kérdésem, amivel zavarni merem, szakmám egyik legaktuálisabb kérdése. Az idei évben szinte minden rekordot megdöntő számban szenvedtek szénmonoxid mérgezést. Ebben nem kevés felelőssége van az építészeknek és a kéményseprőknek.
      Kérem, ne tegye szemét gyűjtőbe az írásomat, tovább olvasva kibon

  4. egy hosszú vályogból készült parasztház esetében, a nyitott folyosó felfalazása engedély köteles vagy nem.és mennyi a büntetés olyan esetben ha köteles

  5. Amennyiben kérdése van, azt a szakértői oldalunkon tegye fel Molnár Henriette építészmérnök szakértőnknek: http://ingatlanmagazin.com/author/molnar-henriette/

  6. Kérdésem a következő: Egy 5*4 m-es Ytongból készült melléképületre kell-e építési engedély, illetve ha nem akkor a bejelentési kötelezettség kerül-e valamilyen pénzösszegbe? Építész általi tervrajz szükséges-e hozzá?
    Köszönöm!

  7. Építettünk az udvarban – Bp.XIV. kerület – egy kisebb, kővel kirakott, térdmagasságú-köralakú tűzrakóhelyet. Sajnos kicsi az udvarunk, a szomszéd keritése 2 méterre, lakása 4 méterre van, ott is egy konyhaajtóval találkozhatunk. Szerinte jogtalan az “építés” fel fog jelenteni. Vajon kellett volna építési engedély?
    Ki igazodik itt el?
    Köszönöm válaszát:
    Üdvözlettel:
    Jó szomszéd

  8. Szeretném felhívni a figyelmüket a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII törvény 31. § (4) bekezdésére, mely a következőket írja elő: ”A vasutat keresztező vagy megközelítő út, vezeték, légijármű leszálló-pálya, illetve egyéb építmény (pl. közvilágítás, reklám, közúti jelzőlámpák) létesítéséhez, átalakításához vagy megszüntetéséhez, a terep szintjét megváltoztató földmunka és fásítás, illetve bányászati tevékenység végzéséhez – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulása is szükséges.” Védőtávolság OTÉK 36.§ (8) bekezdésében található.
    Ezt az építészek és a hatóságok többsége nem ismeri.

  9. Tisztelt Szerkesztő!
    az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007 ÖTM rendelet legnagyobb része hatályon kívül lett helyezve. Helyette a 193/2009 Korm. rendelet szabályozza az eljárásokat. A 37/2007 (többször módosított) két melléklete az érdekes, amely hatályban maradt, és a cikk számára valóban ez a releváns, csak az első mondata a cikknek így pontatlan.

  10. Üdvözlöm!
    A telek végében van egy patak.A másik oldalt van a rét.Építhetek-e hidat,hogy a lovaim át tudjanak járni legelni?Most vettük a házat a lovaink miatt.Van egy telkem és az zártkert.Dombtetőn és egyetlen szomszédom sincs,mert körbe erdő.Hogyan kell átminősítettni és milyen házat lehet rá építeni?Nincs víz és villany sem.
    Köszönettel:Judit

Comments are closed.

Moderálási elvek