Ingatlan magazin

Mire figyeljünk, ha egy egykori belvárosi bérházban vennénk lakást? Modern lakások, veszélyes bauxitbetonból

A XX. század első fele átmeneti időszak az építészetben. A konzervatív tervezők hagyományos historizáló stílusban terveznek, míg a haladó gondolkodásúak szecessziós vagy modern stílusban. Előfordul az is, hogy egy tervező pályafutása során stílust vált.

Nagy lépések történnek a városfejlesztésben is. Elkészülnek az első átfogó szabályozási tervek. A településeken különböző övezeteket és zöldterületeket is kijelölnek. Budapesten először kedvezményekkel, majd adminisztratív úton korlátozzák az oldalsó és hátsó épületszárnyak építését, így a zárt udvaros körfolyosós házak az 1930-as években végleg eltűnnek.

A szecessziós törekvések elsősorban az épületek külsejét változtatják meg. A modern tervezők azonban újragondolják a funkciókat, alaprajzokat. A fejlett acélszerkezetek és a vasbeton elterjedésével megszűnnek a téglaszerkezetek adta kötöttségek. A nagyjából egyforma méretű cellaszerű sorolt helyiségek helyett a vasbeton vázas épületek szabad alaprajzi formálásra és tágas terek kialakítására adnak lehetőséget.

A rossz gazdasági helyzet miatt a tervezők folyamatosan kísérleteznek a kisméretű, de funkcionálisan gazdag lakások kialakításával. Gyakori a nappali-szalon-étkező összevonás, és van, hogy a konyhát a hálószobában helyezik el. Ebben az időszakban jelennek meg először az egyterű lakások is. Érdekesség, hogy a kísérletezések miatt számos modern épületet le kellett bontani vagy át kellett építeni annak használhatatlansága miatt.

A Hollán Ernő utca Újlipótvárosban (Fotó: MTI)

Egy tipikus modern lakóház

Kialakul egy viszonylag konszolidált alaprajzi forma. A polgári lakások mérete csökken az előző korokhoz képest: többségük 2-3 szoba hallos, konyhával, fürdővel, cselédszobával. A lakásokban a nagy hall, mint kényszerű helyiség jelenik meg: a beépítésnél kb. 12 m épületmélység megengedett, amit három traktusra bontanak: az utca felé szobák, középen hall, fürdő, az udvar felé konyha, cselédszoba.

A modern tervezők teljesen elhagyják az épületdíszeket, helyette a tömegalakítással próbálnak hatást elérni. Ez azonban inkább csak a villaépületek esetében érvényesül, a szűk telkeken, zártsorú beépítésnél kevesebb lehetőség adódik az ilyen attrakciókra. Nagyon tipikusak az erkélyek, zárterkélyek, tetőteraszok.

Vasbeton, bauxitbeton

A vasbeton kezdeti magas ára miatt csak nehezen terjedt el. A vasbeton szerkezetekben rejlő lehetőségeket a modern tervezők használták ki először. A beton, mint formára önthető anyag új lehetőségeket nyitott a tömegalakítás terén. A pillérvázas épületekben szabadon kísérletezhettek az alaprajzi kialakítással. A vasbeton gerendák, áthidalók lehetővé tették nagyméretű nyílászárók, szalagablakok alkalmazását. A vasbeton födémen nem volt szükség a magastetőre, lapostetőket, tetőteraszokat alakítottak ki.

A kor tipikus építőanyaga a bauxitbeton. A bauxit cementet 1928-ban kezdték gyártani, és kb. 1950-ig volt forgalomban. Eredetileg téli, illetve rövid határidejű építkezésekhez használták. A bauxitbeton ugyanis kötéskor nagy mennyiségű hőt fejleszt, és gyorsan szilárdul, néhány nap alatt kizsaluzható. A használat során derült ki, hogy szerkezete az idő múlásával porózussá válik, és szilárdsága csökken. A porózus szerkezet miatt a benne lévő vasalat nedvesség hatására gyorsan rozsdásodik, ami a térfogat növekedés miatt szétfeszíti a szerkezetet.

Jelen tudásunk szerint mintegy 2 ezer épület készült bauxitbeton szerkezettel, túlnyomó többségük Budapesten és környékén. A bauxitbeton jól felismerhető vörösesbarna színéről. A bauxitbeton szerkezeteket az 1960-as évek óta folyamatosan felülvizsgálják, és állapotuk szerint kategorizálják. Az ’A’ kategóriás bauxitbeton jó állapotú, megfelelő szilárdságú. A ’B’ kategóriás szilárdsága csökkent és fokozott figyelmet igényel. A ’C’ kategória (szétválasztva C1 és C2 kategóriára) azonnali megerősítést vagy bontást igényel. A bauxitbetonok szilárdság csökkenése idővel lassult, a rossz állapotú szerkezeteket mára már megerősítették vagy lebontották.

Modern lakóépületeink általában jó műszaki állapotban vannak, de folyamatos karbantartás igényelnek, mint a legtöbb régi épület. Felújításuk, karbantartásuk az egyszerűségük miatt viszonylag gazdaságos. Ha modern épületbe költözünk, mindig tájékozódjunk a közös képviselőnél a bauxitbeton szerkezetekről. Kérdezzünk rá, mely elemek készültek bauxitbetonból, történnek-e folyamatos felülvizsgálatok, és azok milyen értékeket mutatnak.

Tagged , , , ,

About Molnár Henriette

1992-ben diplomáztam a BME Építészmérnöki karán. 2003-ban Sopronban környezetvédelmi szakmérnöki diplomát szereztem. Vidékfejlesztéssel, a természetes és épített környezet kapcsolatával kezdtem foglalkozni. Ez elsősorban környezettudatos területfejlesztési és értékmegőrző feladatokat jelent. Szabadfoglalkozású építészként főleg értékvédelmi, műemléki és épületfelújítási feladatokon dolgozom, tervezési és megvalósítási szakaszban egyaránt.

View all posts by Molnár Henriette →

Related Posts

One thought on “Mire figyeljünk, ha egy egykori belvárosi bérházban vennénk lakást? Modern lakások, veszélyes bauxitbetonból

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Kövess bennünket