Melyik éri meg jobban? A szélgenerátor vagy a napelem? Árak, hatékonyság

Egyre gyakrabban felmerül az igény, hogy áramellátásunkat megújuló energiaforrásból biztosítsuk. A napelemen kívül vagy amellett alkalmazhatunk szélgenerátort is. Mielőtt azonban kiválasztanánk, hogy melyik technológiát érdemes kiépítenünk, vagy milyen arányban párosítsuk azokat, meg kell vizsgálnunk, hogy havonta mennyi energiára van szükségünk, és azt a földrajzi adottságok figyelembe vételével melyik tudja számunkra biztosítani.

A napelemes rendszer egyszerűbben telepíthető és előzetesen könnyebb kiszámítani, hogy mennyi energiát (áramot) fog termelni. Már évtizedek óta megbízható adatokkal rendelkezünk a napsütéses órák számára vonatkozóan az adott régiókban, településen. Ezzel szemben mielőtt egy szélgenerátort üzembe állítanánk, a helyszínen akár fél-egy évig is érdemes mérni a szél erősségét és irányát – mondja Várnagy János, a Bács Zöldenergia Kft. ügyvezetője.

Alapvetően nagy teljesítményű szélerőművek esetén kerül sor részletes mérésekre, de családi ellátásra alkalmazott szélturbinás áramtermelésnél is érdemes adatokat gyűjteni. Előzetesen a széltérkép adataira is támaszkodhatunk. A szélmérés egyik változata, amikor egy hosszabb időszakon át szélmérő tornyokra telepített anemométerekkel vizsgálják a szelet. A másik megoldás az ún. szoftveres szimulációs módszer, amelynél a már előre bemért értékek segítségével más magasságokban és helyeken is nagy közelítéssel prognosztizálható az ott jellemző energiatartalom – teszi hozzá Lőrinc László, a Kautéla Zrt. egyik vezetője.

Hol érdemes szélgenerátort telepíteni?

A szélgenerátor kiegyensúlyozottabban tud energiát biztosítani, hiszen éjszaka is fújhat a szél, ellenben a napelem csak nappal hasznosítható. Magyarország európai viszonylatban mérsékelten szeles terület, az átlagos földfelszíni szélsebesség 3-5 m/s körül mozog. A belépési szélsebesség, amikor a szél energiát kezd el termelni, vagyis elkezdi tölteni az akkumulátort 3,5 m/s – mondja Várnagy János. Energetikai szempontból azok a helyszínek ígéretesek, ahol a telepítés tervezett magasságában a várható évi átlagos szélsebesség legalább 6 m/s – teszi hozzá Lőrinc László.

Szélturbina (Fotó: MTI)

Ha a széltérképre pillantunk, akkor láthatjuk, hogy főként a Kisalföldön, a Dunántúl északi területein és az Északi-középhegység egyes vidékein érhetünk el kiemelkedő teljesítményt a szélkerekekkel. Ezért is találkozhatunk a Kisalföldön óriási méretű szélgenerátorokkal. Az ország nagyobb részén inkább a napenergia jöhet számításba.

Hogy érdemes szélgenerátort telepíteni?

A mozgó levegő a szélgenerátor lapátjainak (rotorok) feszül, forgásra kényszerítve azt. Az így keletkezett forgó mozgást a generátorok árammá alakítják. Kis magasságokban gyorsan változik a szél iránya és intenzitása, a turbulens áramlás miatt ezek a szerkezetek csak kevés energiát képesek megtermelni. Ezért a szélgenerátorokat jóval a terepszint és a tereptárgyak fölé érdemes emelni az egyenletes és lassan változó irányú erős széljárás biztosításának érdekében. Minél magasabban van a generátor, annál drágább a beruházás, hiszen stabilabb oszlopot kell építeni. Vannak persze olyan függőleges tengelyű szélgenerátorok, amelyek a szél iránytól függetlenül már lassabb légmozgást is jól hasznosítanak.

A szélgenerátor telepítése sokkal nagyobb „macerával” jár, mint egy napelemes rendszer üzembe helyezése. Amíg a napelemek számára kedvező tetőfelület majdnem minden házon adott, a szélgenerátorok számára épített torony 6 méter fölött engedélyköteles. Ráadásul egy sűrű beépítésű, kertvárosi, családi házas övezetben nem csak a „szomszédok szemét zavarhatja”, de a szerkezet hangja ténylegesen idegesítő lehet. Épületre telepítve a működéssel együtt járó rezgések is okozhatnak nem várt kellemetlenségeket. A drága gyári készülékeknél olcsóbban kijöhetünk, ha házilag fabrikálunk kisebb teljesítményű szélgenerátort – mondja Bernáth Róbert, a biosolar.hu alapítója és szerkesztője.