További dossziék »

Így építsünk fa kerti tetőt, kocsibeállót házilag! Kivitelezési és jogi tanácsok

Demeter Kornél | 2012. május 16. 6:00 | Módosítva: 2012. május 16. 9:19 | 11 hozzászólás
Címkék: barkácsolás, előtető, építés, garázs | magazin összes címke »

Aligha létezik olyan ingatlantulajdonos, aki ne álmodott volna már valaha kertjébe egy fából készült pavilont, előtetőt, netán kocsibeállót. És ugyan mi is lenne nagyobb öröm egy igazi barkácsolónak, mint ha saját kezével készítheti el a remekművet. Cikkünkben nem csak a fa megmunkáláshoz adunk hasznos tanácsokat, de a kisebb kerti építkezések jogi- és engedélyezési hátterét illetően is.

A fa remekül illik a zöld környezetbe, és emellett rendelkezik azzal az előnnyel is, hogy könnyen megmunkálható, mégis tartós anyag. Nem csoda hát, ha igen nagy népszerűségnek örvend a barkácsolók körében. Nem árt azonban az alapokat elsajátítani, mielőtt nagyobb fába vágjuk a fejszénket, ugyanis egy-egy elrontott darab jelentősen megemelheti a kezdeti költségeinket. Mielőtt azonban hozzáfognánk a munkához, jól tesszük, ha utánajárunk az engedélynek.

Mit lehet engedély nélkül, és mit nem?

Amikor egy kisebb fa építményt szeretnénk a kertben felállítani, az első kérdés szinte minden esetben az, hogy mit lehet engedély és bejelentés nélkül építeni. Szerencsére a jogszabályok viszonylag szabad kezet adnak a kertben barkácsolgatni vágyóknak, ugyanis a lábakon álló, nem zárt oldalú építmények nagy részét engedélyezik, ahogy ezt az alábbi idézet is alátámasztja:

„Bejelentés és engedély nélkül végezhető: … Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor stb.), kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, pihenés célját szolgáló kerti építmény (pl. lábon álló kerti tető, pavilon), kerti szabadlépcső, kerti tereplépcső és lejtő építése.”

Az épület homlokzatára rögzített előtetőről a következőképpen nyilatkozik a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet:

„Bejelentés és engedély nélkül végezhető: … Az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 2,0 m-nél nem nagyobb kiállású vagy 25,0 m2-nél nem nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése.”

Itt azonban érdemes megjegyeznünk, hogy amennyiben az előtető 1,5 méternél jobban kinyúlik a ház homlokzati síkjától, akkor a 1,5 méteren felül eső rész már beleszámít a beépítettségbe, tehát ezt mindenképpen figyelembe kell venni a tervezés során. Szintén fontos, hogy előtetőt nem helyezhetünk el akárhol, például az elő- és oldalkertben 1 méternél nagyobb kinyúlású előtető nem helyezhető el.

A szerző által épített kétállásos gépkocsibeálló

A bejelentési kötelezettség

Sokan azt hiszik, hogy melléképületekre sem kell engedélyt kérniük, ez azonban korántsem így van. Ismét egy idézet:

„Bejelentés köteles: … Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése.”

A bejelentési kötelezettségünknek akkor tettünk eleget, ha egyszerűsített engedélyezési tervet készíttetünk szakemberrel, és az erről szóló tervező nyilatkozattal nyújtjuk be a bejelentésünket. Ilyenkor gyakorlatilag építési engedélyért folyamodunk, a különbség mindössze annyi, hogy a bejelentést követően azonnal hozzáfoghatunk az építkezéshez, nem szükséges megvárnunk az engedélyeket. Persze emiatt fokozott odafigyelés szükséges a részünkről, ugyanis ha a tervek nem felelnek meg, vagy bármilyen más okból visszautasítják az engedély kiadását, mi pedig már javában építkezünk, annak büntetés is lehet a következménye. Minden a helyi adottságoktól és szabályoktól függ, ezért érdemes minden építkezés előtt kikérni a hatóságok véleményét.

Jelölés és méretre vágás

Ennyi elég is lesz a szabályokból, nézzük inkább a munka érdemi részét. Nem egy konkrét építmény megalkotásának menetét fogjuk most megismerni, hiszen ugyan ki akarna tucat-kocsibeállót a kertjébe. Ehelyett a fa megmunkálásának és ápolásának alapjaiba kóstolunk bele, amelyek elsajátítása után már magabiztosan vághatunk bele a kivitelezésbe. Miután megterveztük fa építményünk kinézetét, a megvásárolt faanyagokat méretre kell vágnunk. A vágás körfűrésszel a legpontosabb, de természetesen dekopírfűrészt is használhatunk, vagy egyszerű rókafark-, esetleg keretfűrészt. Ahhoz, hogy pontosan tudjunk mérni és kijelölni, lehetőleg fém vonalzót használjunk. Mérőszalaggal nem tudunk milliméter pontosságú méréseket végezni.

Legfrissebb olvasói hozzászólások (11)
  1. Az előző értelmezéseket egyébként valóban régebbi állásfoglalásokban olvastam és egyetértek még most is velük. A szerkesztőség felé még annyit, hogy nem okoskodásként, hanem az érdeklődők felé bővebb információként szánom mondandómat. Ismerem a vonatkozó jogszabályokat és ismerem a buktatóikat is. Mindig olcsóbbnak tartom az előzetes egyeztetést, mint az utólagos jogérvényesítést. Tisztelettel S. :-)

  2. Azonban ez a használat már nem a rendeltetésnek megfelelő – szabálytalan. Ezeket az eltérő használatokat figyelembe véve az elő- vagy védőtetőnek nevezett építmény beletartozik a beépítési %-ba. Vitázni ezen midig lehet és jobb most megbeszélni, mint a hatósággal hadakozni. Azonban a hatóság helyileg értelmez és dönt (vita esetén lásd fentebb – megye – bíróság). F. P.-nek valóban igaza van a régi szabályokkal, azonban érdemes bújni a régebbi állásfoglalásokat. >>>

  3. Az előtető jellemzően a bejáratot, illetve az ahhoz vezető előlépcsőt védi, így az 1,5- 2,0 m kiállásnál nagyobb szerkezetnek általában más funkciója is van (pl. fedett terasz, kocsibeálló), azután lehet bizonygatni a kukacos ügyintézőnek, hogy az csak elő- illetve védőtető, meg lehet a megyei szervhez menni, meg a bíróságra, vagy bontani. Hasonló a helyzet a kerti tetővel is, amit előszeretettel építenek meg, aztán kocsibeállónak használják.>>>

  4. Üdvözletem, személyes megjegyzésem a szerkesztőséghez, hogy kicsit erős a “nem igaz” amit írtam, maximum tévedés. Hosszasan lehetne a kérdést elemezni pro és kontra, lehet a jogszabályt szó szerint venni, azért én – az olvasók helyében – felkeresném a helyi építéshatóságot, mielőtt egy ilyen építésébe kezdenék. Fontos lehet, hogy milyen rendeltetést szeretnénk a tetőnek. A védőtető funkcióját tekintve az épület szerkezeteit (falazat, nyílászárók, bejárat, lépcső, homlokzat) védi. >>>

  5. Sanyi, ez a régi szabály volt.

  6. Fontos még, hogy a kerti építmények, a nyitott oldalú, lábon álló kerti tetők (szanetli) 20 m2 alapterületig nem engedélykötelesek, és nem számítanak bele a beépített alapterületbe. (a zöldterület méretét azonban csökkentik) Továbbá helyi szabályok kiköthetik, hogy hova nem szabad, pl. az oldalhatártól mekkora min. távolságot kell tartani.

  7. Én is a csavarozás híve vagyok, de el kell ismerni, macerás lehet. A bordás szög nagyon tud tartani, különösen egy kis ragasztóval.

    Az egész házam szögelve van ilyennel, pedig profik építették….

    • Tudom ajánlani az akkumlátorral működő csavarbehajtó kisgépet (fúró is átalakítható). Gyorsabb, mint a szögezés. A szöggel az a baj, hogy szétfeszíti a fa rostjait, aztán a természetes mozgásoktól tovább reped, kilazul. Ezért szoktak le a szeglemezes kapcsolatokról is.
      Nagyon profik lehettek a szögező “szakemberek” :-(((

  8. Kedves Sanyi,

    amit ír, az nem igaz.

    Idézet, OTÉK 1. sz. melléklet:

    93. Telek beépített területe: a telken álló, a terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:
    a) az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés,
    b) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,0 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
    c) az építményhez tartozó előlépcső, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető – az építmény tömegétől kiálló részeinek – az építménytől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.

  9. Ha az eresz, előtető kiállása meghaladja a 1,5 métert, az egész, homlokzatból kiálló rész beletartozik a beépítési %-ba, nem csak az 1,5 métertől kiálló rész!

  10. a LÉNYEG, HOGY HOGYAN IS RAKJUK ÖSSZE A LÉCEKET, NA MEG A LEGNEHEZEBB A TETŐKÉSZÍTÉS – AZ BIZONY KIMARADT……/A férjem már megszenvedett egyet, kész van..
    de én a cikk alapján nem építnék fillagoriát…

    Szerencse, hogy van szakember, a férjem, botcsinálta, de mindent összehoz.

Hozzászólás

500

Moderálási elvek