Gázkazán és konyhai szagelszívó – gyilkos kombináció lehet
Címkék: ablakcsere, fűtés, kazán, kémény, szénmonoxid, szigetelés | magazin összes címke »
Kevesen gondolnák, hogy nyílt égésterű gázkazán esetén a páraelszívó vagy éppen a konyhai szagelszívó is okozhat halált. Az ok tulajdonképpen egyszerű: ezek a készülékek visszaszívhatják a kéményből a gyilkos gázokat.
A gázüzemű tüzelőberendezésekhez kötődő szén-monoxid-mérgezések, halálesetek okai szinte minden esetben az úgynevezett depressziót okozó gépi szellőző berendezések. Ekkor a halált a fokozott légzárású nyílászárók, a gépi elszívó ventilátorok és a gázkazán kéményének egymásra hatása okozza – mondja Oláh Csaba, a Magyar Kémény Kft. főmérnöke, a téma hazai szakértője. Ráadásul a halálesetek sokszor nem is alvás közben érik az áldozatokat, ahogy sokan gondolnánk, hanem fényes nappal. De hogyan valósul meg a gyakorlatban ez az úgynevezett depressziós hatás? Például pár éves Isaszegen zuhanyzáskor halt meg egy férfi, mert közben bekapcsolta a páramentesítőt (elszívót), aminek a ventillátora a levegőt – mivel nem volt nyitva az ablak – a kéményből „szipkázta” el, ahonnan azonban égéstermék áramlott vissza. Egy másik esetben, Taksonyban szintén napközben kapcsolták be a konyhai szagelszívót, ami a kéményből visszaszívta az égésterméket. Az égéstermék a gázüzemű készülékeknél ráadásul alattomos, hiszen nincs füstszag, a szénmonoxid csendes gyilkosként érkezik, először émelygünk, fáj a fejünk, utána jön az izomgyengülés.
A nyílt égésterű gázkészülékek a veszélyesek
Főként a gázüzemű készülékek okozhatnak balesetet, ezen belül is a nyílt égésterű tüzelőberendezéseknél (kombi cirkók, átfolyós vízmelegítők, konvektor) lehet tragédia. A nyílt égésterű gázüzemű tüzelőberendezések ugyanis a belső térből biztosítják a levegő-utánpótlását, ellenben a biztonságos zárt égésterű berendezésekkel (turbós és kondenzációs kazánok). Ezért is előírás, hogy megfelelő légköbméterrel és szellőzéssel rendelkező helyiségbe lehet csak cirkót (falikazánt) telepíteni.
Ha ezek adottak is, a nyílt égésterű kazánjainknak „konkurenciái” lehetnek a különféle gépi szellőző berendezések. Ilyen szerkezetek a konyhai szagelszívók, a fürdőszobai páraelszívók, a kandallók, a klímaberendezések, vagy akár a szárítógépek – ez utóbbi centrifugája szintén okozott már halált, amikor visszaszívta a kéményből az égésterméket.
A szilárd tüzelőanyaggal működő szerkezetek – cserépkályha vagy kandalló – is okozhatnak balesetet, de biztonságosabbak. Ugyanis az égéstermék-visszaáramlásnak, vagyis a füstnek szaga van, sőt a korom még látható is, így időben be tudunk avatkozni.
Veszélyes, ha túl jók a nyílászárók
Az új, főként műanyag nyílászárókon levegő alig hatol át, hiszen éppen ezért rendkívül energiatakarékosak. Ez azonban meggátolja, hogy a nyílt égésterű cirkó levegőhöz jusson a kültérből. És ha a helyiségből nem jut levegőhöz a berendezés, valamint az ablak sincs nyitva, akkor a kémény lesz a légutánpótlás egyetlen forrása. Ha nem üzemel a kazán, akkor a kéményből friss levegő áramlik be, viszont ha működik, akkor jön az égéstermék, és szétterjed a lakótérben – figyelmeztet Oláh Csaba.
Jól szigetelt lesz az ablak (Fotó: MTI)
A régi építési technológiák során nem alkalmaztak műanyag nyílászárókat, ezért a légi utánpótlás biztosított volt. Míg régen a balesetek kiváltó okai főként a kéményeldugulás, a kéménybeomlás, a tüzelőberendezés meghibásodása voltak, mára a szellőző-berendezések okozzák a bajokat. Utóbbi években előtérbe került a kéménybélelés, és annak szakszerű, hatóságilag ellenőrzött megvalósítása, eközben azonban háttérbe szorult a megfelelő légutánpótlás vizsgálata. Kb. 2000 környékén kezdődtek a bajok, akkor történt egyre több szénmonoxid-mérgezés. Ekkortól ugyanis állami kamattámogatással lehetett nem csak lakást vásárolni, hanem felújítani, és egyre többen cserélték ki régi ablakaikat új, műanyag nyílászárókra, amelyek fokozott légelzárással rendelkeztek.
Államilag támogatott öngyilkosság?
Vagyis a jogszabályi előírások le vannak maradva az építőipari technológiák mögött, hiszen bár támogatták a nyílászáró-cserét, de a korszerűsítést nem helyezték komplex keretek közé: mint például, hogy új nyílászáróval felszerelt helyiségbe ezután csak zárt égésterű, így turbós vagy kondenzációs kazánt lehessen telepíteni. Emellett azt sem kötötték ki, hogy az új ablakokat, ajtókat ellássák légvezető elemekkel, amelyek biztosítanák a megfelelő levegő-utánpótlást – ennek hiánya egyébként a penészesedést is ösztönzi. 2004-ben egy kéménykonferencián egyenesen az „Államilag támogatott öngyilkosság?” címmel tartottak előadást a témában. 2006-ban pozitív irányba fordultak az események, ugyanis a nyílászáró-csere pályázatok már megemlítik, hogy ablakcsere esetén a nyílt égésterű cirkóberendezés miatt a légelvezetést is meg kell oldani – teszi hozzá Oláh Csaba.
Mit tehetünk?
Először is ügyeljünk arra, hogy a nyílt tüzelőberendezés helyisége megfelelő szellőzést kapjon. Mivel ezekben a készülékekben még nincs visszaáramlás-érzékelő szerkezet, és az elektronika miatt ez utólag nem is pótolható, ezért vásárolhatunk szén-monoxid érzékelőt, amit 1-2 méterre a falikazántól érdemes a falra szerelni. A legolcsóbbak már 8 ezer forintért beszerezhetők, a jó minőségűek kb. 15-20 ezer forintba kerülnek, míg a drágábbakért elkérnek 25-30 ezer forintot is.
Loading ...
Bocsánat! Lemaradt a megszólítás az előbb:
T. Sulyok Tibor!
Ezt azért át kell gondolni!
Nekem soha nem térülne meg. Az éves fűtési gázfogyasztásom 800m3 130m2-re. Mai áron ~110eFt. Egy 8kW-os levegős hőszivattyú puffertartállyal mennyibe kerül? Hány év kell ahhoz, hogy csak a berendezés ára visszajöjjön? Mennyi energiát fogyaszt egy év alatt a berendezés? Mennyit fogyaszt -5°C alatt? Az elfogyasztott energia ára és a berendezés ára mikorra térül meg? Mikor kezd el a megtérülés után hasznot termelni? Mennyi az élettartama? Milyenek az éves karbantartási költségek? Az alkatrész árak? És végül ha az egész berendezés árát 6%-ra lekötöm ezt levonom a megtakarításból, akkor mikorra térül meg?
Nagyon tanulságos, és korrekt tájékoztatót olvashattunk, köszönjük.
Itt jelezném, hogy a gázkazánok kiváltásánál figyelembe lehetne venni a levegő víz hőszivattyúkat.
Sulyok Tibor
A cikkhez a következőket tenném hozzá:
1. Nemcsak a gravitációs kéménybe kötött gázkészülékek válhatnak veszélyessé, ha a légtechnikailag összefüggő lakótérből levegőt szívunk ki, hanem valamennyi hagyományos nyílt égésterű, gravitációs kéménytechnológiával működő berendezés veszélyessé válik ilyen körülmények között, olajkályha, szilárd tüzelésű kályha, kandalló stb. A szagelszívóba, szárítógépbe, központi porszívóba épített ventilátorok legkevesebb 20-szor nagyobb szívóerőt képesek produkálni, mint a kéményhuzat. Ha az elszívott levegőt a helyiségen kívülre vezetik, akkor az depressziót okoz. Gáztüzelés esetén a lakótérbe belépő égéstermék nem látható, nehezen érzékelhető, ellentétben például a szilárd tüzelés égéstermékével. A gázkészülékek lényegesen jobb hatásfoka miatti alacsonyabb égéstermék hőmérséklet következtében a keletkező kéményhuzat kisebb, ami növeli a kockázatot. Szilárd és olajtüzelés esetén viszont az égéstermékben már a kiáramlás első pillanatától kezdve igen jelentős szénmonoxid van. Egy karbantartott gázkészülék égéstermékében akkor jelenik meg veszélyes mértékű szénmonoxid, ha a helyiségbe beáramló égéstermék fel tud halmozódni és ezt az égésterméket is tartalmazó levegőt szívja be a gázkészülék. Ha, a lakótérbe belépve a levegőt párásnak, nehéznek érezzük, feltétlenül gondoljunk arra is, hogy ennek oka a gázkészülék égésterméke is lehet, amely lakótérbe került, például a kémény elzáródásának következtében.
2. A nyílászáró cserék és utólagos hőszigeteléssel egyidejűleg kötelező a gázkészülékek biztonsági felülvizsgálata is! Akkor, amikor sok évvel korábban a meglévő gázberendezésünk létesítéshez a gáz-elosztói engedélyes a hozzájárulását adta, megvizsgálták például azt, hogy milyen hosszúságúak a hagyományos, rosszul záró ablakaink és ajtóink élei. Ez az eredeti állapot az archivált gázterven is szerepel! Aki ezt megváltoztatja felelős az így okozott veszélyhelyzet következményeiért. A gázberendezés létesítésekor fennálló helyzet megváltoztatásához, ezért a gázelosztói engedélyes hozzájárulása is szükséges! Nagyon szemléletes, ha a fogyasztóknak elmondjuk, hogy egy gravitációs kéménybe kötött 24kW-os gázkazánhoz óránként 60-70 m3 levegő kell belépjen az ajtó és az ablakok résein keresztül ahhoz, hogy az égéstermék maradéktalanul a kéménybe áramoljon. Ha a beáramló levegő részeleges elzárásával (például az ablakok cseréjével, vagy réseinek tömítésével) ezt az értéket csökkentjük, akkor a beáramló levegő mértékének csökkenésével, az összes égéstermék egyre nagyobb része áramlik a lakásba. A jelenleg gyártott gázkészülékek ilyen esetben kikapcsolnak, de sajnos az üzemelő gázkészülékek 90%-a olyan régi, hogy ilyen biztonsági berendezéssel nincs ellátva.
3. A nyílt égésterű gázberendezés és a gravitációs kéménytechnológia mintegy 20% energiaveszettségért is felelős, összehasonlítva a hasonló korszerűségű zárt égésterű gázberendezésekkel. Ennek oka nemcsak az, hogy biztonságos a tüzeléshez hagyományos gravitációs kéménybe kötött, nyílt égésterű gázkészülékeknek az elméletileg szükséges levegőnél háromszor többre van szükség, de az is, hogy az indokolatlanul nagy légcsere üzemidő mintegy 10 szeresét kitevő üzemszünetek idején továbbra is fennmarad.
4. Igen sokan úgy vélik, hogy a nyílászáró cserékkel okozott problémát úgy oldják meg, hogy valahol egy ablakot majd állandóan nyitva tartanak. Ők gondoljanak arra, hogy vajon függhet a hozzátartozóik élete azon, hogy ez az ablak mindig nyitva is lesz? Mi történhet akkor, ha a szabadság idejére megkérik a barátjukat, a nagymamát, hogy vigyázzon a lakásra, vagy a gyerekekre és elfelejtik megemlíteni a nyitva tartandó ablakot?
5. Arra is kevesen gondolnak, hogy míg a külső nyílászárók igen jól tömítettek, a belső ajtók olyan rosszul zárnak, hogy a lakás vagy ház teljes belső légtere egyetlen szobaként viselkedik, akkor is, ha a belső ajtók be vannak csukva, ide értve a pincét is, ha az a lakótérből nyílik. Ezért egy konyhai szagelszívó képes visszaszívni egy pincei gázkazán égéstermékét vagy a nappali szobában lévő fatüzelésű kandalló melegebb égésterméke képes a fürdőszobai gázkazán kéményéből az égésterméket visszaszívni. Sajnos ezeket a leírt példákat, halálos balesetek vizsgálati eredményei támasztják alá!
6. Az épület hőszigetelésével, nyílászáró cserékkel előálló új helyzethez (jól záródó ablakok, lényegesen kisebb hőigény) a régi gázberendezés már nem illeszkedik. Az épületenergetikai felújítások leggyorsabban megtérülő, a befektetett összeghez képest legnagyobb CO2 kibocsájtás csökkenést eredményező eleme a hagyományos, gravitációs kéménybe kötött gázkészülék kiváltása, korszerű, biztonságos zárt égésterű gázberendezésre. Ezért az épületek un. alap energetikai felújításához, gazdaságilag, mint a leghatékonyabb, leggyorsabban megtérülő, biztonságilag szinte, mint kötelező elem tartozik hozzá az elavult gázkészülékek cseréje, korszerű, biztonságos, zárt égésterű, energiatakarékos gázkészülékekre.
Üdvözlettel:
Fazakas Miklós