Egy magyar feltaláló kálváriája – kezdődhet a pixelbeton gyártása

Az üvegbetonról és a pixelbetonról számos híradás jelent meg az elmúlt években. Az üvegbeton exkluzívabb, drágább termék, viszont az olcsóbb pixelbeton az év vége felé már tömeggyártásra is alkalmas lehet. Utánajártunk, hogy hol tart a termelés, és milyen tanulságul szolgálhat egy magyar feltalálónak Losonczi Áron kálváriája.

Losonczi Áron találmánya, az üvegbeton kalandos utat járt be. A fényáteresztő beton ötlete még 2001-ben, svédországi posztgraduális tanulmányai alatt született meg. A terméket 2002-ben szabadalmaztatta Svédországban. Azután 2003-ban jelent meg az első publikáció a fényáteresztő betonról. 2004-ben alapította meg a Litracon Bt.-t (később kft.), amely azóta is nyereségesen működik, számos megrendelést kap a világ különböző pontjairól. Még 2004-ben a Time magazin az év egyik legjelentősebb találmányának minősítette a fényáteresztő betont. Japánban 2006-ban a feltaláló engedélyével már gyártották is. Később a HeidelbergCement német multicéggel tárgyalt a nagyüzemi előállításról, de az végül visszalépett, majd elbitorolta a találmányt. Az ügyben indult perben 2009 elején a müncheni bíróság végül a csongrádi feltalálónak adott igazat, és jelentős kártérítésre kötelezte a német céget.

Aztán jött a pixelbeton

A feltaláló 2009 novemberében mutatta be egy párizsi építőipari kiállításon az üvegbeton (az ún. Litracon fényáteresztő beton) új változatát, a pixelbetont (Litracon pXL). Az újításnak az a jelentősége, hogy míg az üvegbeton szinte luxusterméknek számít – négyzetméterenkénti ára meghaladja a 200 ezer forintot –, addig a pixelbeton jóval olcsóbb. A feltaláló reményei szerint a kedvező árú új termék lehetőséget ad majd a találmány szélesebb körű elterjedésére is. A pixelbeton tulajdonságai hasonlók, mint az üvegbetonnak, a fényáteresztő képessége nem változik meg, viszont a pixelbetonban az üvegbetonnal ellentétben nem optikai szálak, hanem egy speciális műanyag csapokból álló idom vezeti át a fényt. A felületen szabályosan megjelenő fénypontokra, pixelekre utal a termék „pXL” elnevezése. Az „XL” pedig azt jelöli, hogy a pixelbeton panelelemei akár emeletmagasságúak is lehetnek. A paneleken a fénypontok szabályos rendszerben jelennek meg, mint egy képernyő pixeljei, ám lehetőség van a pixelekből egyedi minták, feliratok, logók kialakítására, akár színekkel kombinálva is.

A pixelbeton (Losonczi Áron fotója)

Megfér egymás mellett az üvegbeton és a pixelbeton

A standard méretű, 4 cm vastagságú pixelbeton ára jelenleg 145 ezer forint+áfa/nm, míg a 25 mm-es üvegbeton négyzetmétere 250 ezer forintba (+áfa) kerül. A két termék nem tekinthető konkurenciának, hiszen ezeket az árkülönbségek miatt sem ugyanaz a célcsoport vásárolja. “Az üvegbetonnal egy szűkebb piaci szegmenst értünk el, az új termékkel szélesítettük a palettánkat. Egyelőre az üvegbeton külföldi elismertségének farvizén reklámozzuk a pixelbetont. Az üvegbeton exkluzívabb termék, szinte nemeskőre hasonlít, finom mintázatú anyag, de 10 méterről már nem is látszik a két termék közötti különbség. Az üvegbeton esetén a cél egyedi kész termékkel megjelenni. Éppen ezért megkezdték a forgalmazását egy Litracon elemekből álló asztali lámpának, amelynek fantázianeve: Litracube. Épp most kaptunk üvegbetonra egy nagyobb megrendelést Japánból, és lehetséges, hogy Mumbai-ban egy repülőtér-projektben is számítanak ránk” – mondta el kérdésünkre Losonczi Áron.

A pixelbeton viszont széleskörűen alkalmazható az építészet és design számos területén: többek között megvilágított homlokzatburkolatként, árnyékolófalként, belső válaszfalként, belsőépítészeti dekorációként. Szintén új lehetőséget jelenthet, hogy nem csak síklapok, hanem több lapból álló térbeli idomok, üreges testek, hasábok is egyben önthetőek a pixelbeton technológiájával. Ez többek között lehetőséget kínálhat belülről megvilágított köztéri szobrok vagy beton utcabútorok tervezéséhez is. Az iparművészek a legkülönbözőbb ötleteiket valósíthatják meg: céglogó, szobrok, pultok, asztalok, öltöző paravánfala, székek, lépcsők, fürdőszobakabin s a többi.

A pixelbeton (Losonczi Áron fotója)

Indulhat a termelés

A feltaláló az ötlet megszületésétől kezdve végig kezében tartotta találmánya sorsát. Az üvegbetont most is saját cége gyártja, csupán a pixelbeton gyártásához vont be magyar partnert. Losonczi Áron még 2009 végén kötött szerződést a vásárhelyi CSOMIÉP Beton-Melior Kft.-vel, ahol megkezdődött a pixelbeton próbagyártása és a tesztelés. „A gyártósor ki van építve, egy-két kisebb léptékű projektet már realizáltunk, Szegeden és Budapesten a Millenáris Parkban is dolgoztunk, vagy a most megnyílt kormányablakirodák kültéri oszlopait készítettük el. Már jó néhány külföldi megkeresésünk is volt, de egy új terméket csak fokozatosan lehet bevezetni a piacra, évről évre jelentősebb megrendeléseket kapunk. Jelenleg a külföldi marketingen dolgozunk: nemzetközi publikációk jelennek meg, mintákat küldünk lehetséges partnereinknek. Most is több száz négyzetméternyi megrendelésünk van, ami nemsokára eléri az 1000 nm-es nagyságrendet. Nehéz pontos időpontot meghatározni, de körülbelül az év végére kezdődhet el a tömegtermelés a megrendelések függvényében. Ekkorra lehet a gyártósort megfelelő kapacitásúra fejleszteni, és ekkor valószínűleg olcsóbb is lesz a termék” – tette hozzá Losonczi Áron.

Losonczi Áron, a feltaláló (Fotó: MTI)

22-es csapdája

A feltalálót közel évtizedes tapasztalatairól is kérdeztük: vajon egy magyar feltaláló hogyan képes sikerre vinni a találmányát? A 22-es csapdája a találmány piacra vitele, mondja Losonczi Áron, hiszen két fő szempontot kell figyelembe venni: az iparjog-védelmet és a piac kiépítését. A találmányt szabadalmi védelem alá kell helyezni, azonban ez rengeteg pénzt felemészt, és nem marad pénz a gyártósor kiépítésére. Viszont ha nincs védelem, a szabadalmat elorozzák a multik, és nincs mit termelni. A nagy multik esetén nincs szükség a szabadalomra sem, hiszen erőfölényüknél fogva nyugodtan termelhetnek tömegesen. Ezért magánszemélyek esetén javasolt egy megbízható nagyobb céget tőkéstársként bevonni a termelésbe. Hozzátette még, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal jól betölti szerepét, de mivel egy adminisztrációs hivatal, nem tisztük a szabadalom menedzselésében részt venni. Arra sem lát reális esélyt, hogy alakuljon egy állami szervezet, amely anyagilag támogathatná a magyar szabadalmak nemzetközi sikerét.