Felmérés: Nem kell a bedőlt lakáshiteleseknek áthidaló kölcsön

Ősztől megvásárolhatják az önkormányzatok a bedőlt lakáshitelesek ingatlanait, amelyeket a korábbi tulajdonosok visszabérelhetnek. Az Országgyűlés erről akkor döntött, amikor egy szuszra letárgyalta a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvényjavaslatot. Felmérésünk szerint az emberek félnek az áthidaló kölcsön következményeitől, viszont az önkormányzati viszontbérlésben csak-csak látnak reményt. Feltéve, ha lesz állásuk…

Az emberek félnek az áthidaló kölcsöntől

Két hete tudjuk, hogy átmenetileg már nemcsak a munkanélküliek kérhetnek segítséget a bankoktól, ha nem tudják fizetni lakáshitelüket, hanem azok is, akiknek van munkahelyük. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára a törvény elfogadásakor elmondta, hogy azért bővítették ki az áthidaló kölcsönre jogosultak körét, mert az adósokon mindenképpen szeretnének segíteni.

1269 fős mintán alapuló felmérésünk szerint az emberek zöme nem fogadja kitörő örömmel az újítást. A választ adók 42 százaléka ugyanis egyértelműen azt gondolja, hogy a segítséggel nagyobb bajba kerülnek majd, mint most: ha ugyanis élnek a törvény által felkínált lehetőséggel, akkor nekik két év után már két helyre kell törleszteniük. Az áthidaló kölcsön esetében ugyanis hiába nincs a vállalt havi részlet mellett semmilyen fizetési kötelezettség, a 24 hónapos moratórium lejártát követően egyszerre csap be a mennykő: megkezdődik mindkét kölcsön törlesztése (áthidaló kölcsön+lakáshitel).

A törvény által kidolgozott konstrukció lényege az, hogy egy speciális, két évre szóló áthidaló kölcsön igénybevételével az igénylő mentesül a lakáshitel-törlesztőrészleteinek fizetése alól. A kölcsönt attól a pénzintézettől kell kérni, amely a lakáshitelt (beleértve a lakásépítési, bővítési, felújítási hiteleket is) adta. Az áthidaló kölcsönre (annak tőke- és kamattartozása erejéig) vállal készfizető kezességet az állam, és cserébe csak annyit vár el, hogy ebben a két évben havi szinten legalább 10 ezer forintot törlesszen az adós.

Az embereket megosztja az önkormányzati viszontbérlés

A politikus segítő szándékát bizonyítja, hogy a két héttel ezelőtt elfogadott törvénymódosítás legfontosabb szabályai között van az, hogy az önkormányzatok elővásárlási jogot kapnak a hitelüket fizetni nem tudó tulajdonosok lakásaira, feltéve, hogy azt utána nekik adják bérbe. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága viszont nem támogatta azt az ellenzéki javaslatot, amely az idei költségvetésben 5 milliárd forintos keretet biztosított volna az önkormányzatoknak ahhoz, hogy érvényesíthessék elővásárlási jogukat.

Épp ezért nem meglepő, hogy a nálunk feltett kérdésre, amelyben azt firtattuk, hogy jó kormányzati döntés volt-e, hogy a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek albérlőként a saját tulajdonukban maradhatnak, olvasóink csaknem azonos mértékben szavaztak igennel és nemmel: 21,04% szerint jó ötletet találtak ki a politikusok, 21,12% szerint viszont ez az elképzelés csak fikció. A “nem”-ek táborában azok vannak, akik úgy gondolják, hogy az önkormányzatoknak nem telik a segítségre, azaz a pénztelenségük kivitelezetlenné teszi az elképzelést.

Ezt sejteti egyébként több polgármester nyilatkozata is: Szirbik Imre szentesi polgármester azt mondta, hogy az önkormányzatuknak nincs forrása a bedőlt lakások megvásárlására, de ha a célra hitelt vennének föl, szerinte annak törlesztésére a lakbérből befolyó összeg nem lenne elég. Bedő Tamás csongrádi polgármester szerint pedig hiába jó szándékú a kormány ötlete, azt szerinte is csak hitelfelvétellel tudnák kivitelezni. Makó első embere, Buzás Péter viszont lát reményt a megvásárlásra: elmondása szerint ők egyeztettek a bankok helyi vezetőivel az embereknek nyújtható segítségről. Az egyik javaslat éppen az volt, hogy vásárolják meg a bedőlt lakáshitelekkel ellehetetlenített helyzetű tulajdonosok ingatlanjait. Buzás szerint a városnak segíteni kell a válságkezelésben, és ha ehhez az MFB-től alacsony kamatú hitelt kapnak, illetve nem szorulnak nagy tömegek Makón erre, megveszik a fizetésképtelen hiteltörlesztők lakásait. Szavazásunkból egyébként kiderül, hogy akik igent jelöltek a kérdéssel kapcsoltban, azok azért örülnek ennek a lehetőségnek, mert így legalább a saját lakásukban maradhatnak.

Csekély mértékű optimizmus

Az Európai Uniónak fel kell készülnie arra, hogy szociális válságba csaphat át a világméretű gazdasági válság. A munkanélküliség olyan mértékben emelkedhet, ami szociális feszültségekhez vezethet – mondta ma Cecilia Björner svéd nagykövet. A tegnap lezárt szavazásunk ezt megerősíti, mert csak 122 fő (azaz 9,61 %) hiszi, véli, reméli, hogy maximum két év múlva már lesz állása, így ismét jó hiteltörlesztő lesz. A GKI gazdaságkutató kutatásvezetője szerint is még legalább 2-3 évet kell arra várni, hogy a munkanélküliség visszatérjen a korábbi 6 százalék közelébe. Adler Judit beszámolt arról, hogy jelenleg a munkaerőpiacon még hónapokig várathat magára a fellendülés, hiszen továbbra is stagnál a munkanélküliség. A KSH jelentése szerint 2009. március-májusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 780 ezer, a munkanélkülieké 410 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 9,8 százalékot ért el – közölte a KSH. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta tavaly, ugyanebben az időszakban 7,7 százalék, a foglalkoztatottak száma 3 millió 858 ezer, a munkanélkülieké 322 ezer fő volt.

Ugyanakkor ebben a három hónapban csökkent a munkanélküliség átlagos időtartama, és kevesebben vannak azok is, akik már legalább egy éve vannak állás nélkül. A GKI kutatásvezetője szerint ez csak „játék a számokkal”, mert ezeket az adatokat a teljes állományon belül számolják ki, vagyis ha sok az új munkanélküli, akkor ez természetes módon lenyomja a régiek arányát.