Leszavazták a kormányt – változások az adócsomagban

Saját pártja szavazta le bizonyos kérdésekben a kormányt a 2010-es adócsomag módosításainak szavazásán. Így például nem kell majd kamatot fizetni a vagyonadó felfüggesztése esetén, és az építőipari alvállalkozóknak sem kell igazolniuk köztartozás-mentességüket ahhoz, hogy hozzájussanak a pénzükhöz.

Nem igazi vagyonadó

Demokráciákban nem szokatlan, hogy akár a kormánypárt szavazza le a kabinetet, Magyarországon azonban eddig nem sokszor találkoztunk ilyen helyzettel. A 2010-es adócsomag módosításának hétfői szavazásán azonban még ez is megtörtént: az MSZP-frakció nem fogadta el minden részletében az eredeti kormányjavaslatot.

Úgy tűnik, a szocialisták valóban beadták a derekukat bizonyos kérdésekben az SZDSZ-nek: elfogadták például Kóka János azon indítványát, amely szerint a vagyonadó kifejezés helyébe az „egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó” kifejezés lép, ezzel is kihangsúlyozva, hogy a tervezet valójában messze áll az igazi vagyonadótól, hiszen nem az adózó összvagyona alapján kell fizetni. Így lehetséges az, hogy akinek egy darab 31 milliós ingatlana van, az fizet, míg a négy-öt, de a határértéket el nem érő ház birtokosa nem.

Minden ingatlan adózzék?

Ennél sokkal súlyosabb változás lehet, ha a jövő héten várható végszavazásig azt a törvénymódosítást is elfogadják, hogy a vagyonadót ne csak a lakóingatlanokra vessék ki, hanem az összes nyilvántartásban lévő ingatlanra, így például a telkekre és az összes önálló helyrajzi számmal megjelölt épületre, beleértve a vállalkozások ingatlanait.

Az adó évi mértékének kiszámításánál is változás történt: ez az adóalap 30 millió forintot meg nem haladó része után 0,25%, a 30 millió feletti, de 50 millió forintot meg nem haladó része után 0,35%, az adóalap fennmaradó része után 0,5% lesz, amelyből azonban leírható az ingatlanfelújítására fordított összeg áfája.

A gazdasági bizottság javaslatára enyhítették a törvénytervezetet az adófelfüggesztés tekintetében: akik élhetnek ezzel a joggal, mégsem kell, hogy a jegybanki alapkamatot is kifizessék az adófelfüggesztés idejére, így kevésbé áll fenn a veszélye annak, hogy az ingatlanra lassan ráterhelődő adó és annak kamatai földönfutóvá tehetik a tulajdonost vagy az örököst.

A jelzálog nem számít

Mindenben azért nem engedtek: azt, hogy ne a tulajdonosoknak kelljen meghatározniuk az ingatlan forgalmi értékét, hanem az ingatlan tulajdonának és az azt terhelő adósságoknak a bevallása után az adóhatóság kivetéssel állapítsa meg, nem fogadták el. Mint ahogy elutasították az SZDSZ-nek azon korábbi elképzelését is, hogy a vagyonadó legyen leírható a személyi jövedelemadóból vagy a helyi iparűzési adóból.

A parlament nagy többséggel elutasította azt is, hogy az ingatlan forgalmi értékének kiszámításánál vegyék figyelembe az azt terhelő jelzálogot. Hiába, hogy a tulajdonosnak nem igazi vagyona az, amit még évekig, évtizedekig törleszthet, a tervezet úgy tekinti, mintha a jelzálog nem számítana.

Nem kell nullás igazolás

A Tisztelt Ház az építési beruházások elősegítését célzó javaslatban eltörölné azt a szabályt is, hogy a fővállalkozó csak akkor fizetheti ki az alvállalkozót, ha az igazolja, hogy nincs köztartozása.

Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke üdvözölte a döntést. Kérdésünkre elmondta, hogy az eredeti tervezet szinte reménytelen helyzetbe hozta volna főleg a kisebb vállalkozásokat, amelyeknek nagyon nehéz a 30 napnál nem régebbi nullás igazolást megszerezniük, viszont ezzel jelentősen megnövekedtek volna az adminisztrációs terheik.