Dísznövények ültetése, telepítési távolsága

Ültetési szempontból a dísznövények számtalan besorolási lehetősége ismert, de csak elvétve található olyan, ahol az épített környezetet, az épületet, az épület tájolását, helyiségeinek rendeltetését, elhelyezkedését is figyelembe veszik.

Napfényes álmok

Amennyiben lehetőség van rá, a lakás hálószobáit a benapozás miatt az épület keleti-délkeleti oldalára, lakószobáit a déli-délnyugati égtájak felé helyezik el. Dísznövények kiválasztásánál, telepítésénél legyen szempont az, hogy nyáron biztosítsák a napkelte első sugarainak, télen pedig az amúgy is kevés napfény bejutását ezen helyiségekbe, de az ültetett növények azért nyáron árnyékoljanak, védjenek a túlzott felmelegedéstől. Erre megfelelőek az eltérő magasságú, koronájú, lombhullató dísznövények (fák, cserjék).

A lakások vizesblokkjai, kiszolgáló és mellékhelyiségei általában északkeleti-északi-északnyugati tájolásúak, nem szolgálnak huzamos emberi tartózkodásra, védik az épület többi részét az időjárás viszontagságaitól (eső, hó, szél). Ennek megfelelően, ezen épülethomlokzatok elé célszerű magasabb növésű, örökzöld dísznövényeket (fákat) telepíteni. Természetesen nem árt, ha a fentieken kívül az ültetni kívánt dísznövény tápanyag, víz, fény és helyigényét, növekedési ütemét, a rendelkezésre álló hely méreteit, adottságait is szem előtt tartjuk.

Ültetési távolság

Valamikor az ingatlan határától betartandó telepítési távolságokat (belterületen, külterületen, zártkertben) a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet 5. sz. melléklete szabályozta. A rendeletet 1998. január 1-jétől hatályon kívül helyezték, jelenleg nincs országos érvényű előírás. Épületektől tartandó telepítési távolságokat egyébként ez sem tartalmazott.