Vekla, a magyar szupertitkos építőanyag. James Bondok előre!

Január 27-én a Műegyetemen tartott sajtótájékoztatón mutatkozott be először Magyarországon a Habiten-építőanyag. Ebből készül majd a Vekla-termékcsalád. Mindenben jobb, mint a beton – állítja Veres Klára feltaláló. Felhasználása széleskörű: födém, padló, válaszfal, teherhordók készülhetnek belőle.

A müncheni világfesztiválon sikert aratott

A Vekla magyar találmányként képviselte hazánkat a müncheni BAU 2009 építőipari világvásáron 2009. január 12-17. között. A hatalmas seregszemle méreteit jellemzi, hogy a tavalyi rendezvényen 40 ország 2043 kiállítója és 145 ország 209 048 szakmai látogatója vett részt. A BAU 2009 apropóján tartotta a Vekla-5 Zrt. az első magyarországi bemutatkozást. Veres Klára feltaláló elmondta, hogy nagyon nehezen sikerült bekerülni a müncheni kiállítás programjába, eddig magyar résztvevő nem is járt a bajor fővárosban. A feltaláló azt is hozzátette, korábban egy amerikai kutatócég 5 millió dollárért megvette volna a találmányt, de Münchenben is jelentkezett rá egy iraki üzletember. Ők azonban Magyarországon akarják tartani a szabadalmat, itt szeretnék az első gyárakat üzembe helyezni és munkát adni az embereknek, ráadásul a technológia nem igényel különösebb szaktudást. Most a Vekla-5 Zrt. várja azon partner kis- és középvállalkozásokat, amelyek kisebb-nagyobb gyártási üzemeket építenének régiónként és felhasználási elemenként.

A recept szupertitkos

Aki arra várt, hogy a Műegyetemen fellebben a fátyol a szabadalomról, az csalódhatott. Még dr. Várfalvy János professzor, a Műegyetem Hőfizikai Laboratóriumának vezetője is – aki elemezte az anyag jellemzőit – előzetesen elmondta, hogy nem ismeri a találmány összetevőit. A furcsa összejövetelen – öszvérmegoldásként sajtótájékoztató és tudományos tanácskozás egyben – számos kérdés merült fel, természetesen jelentős részük az oldat arányaira volt kíváncsi. Így hát egy 21. századi alkimista szeánszon érezhettük magunkat, ahol megvolt az arany, csak azt nem tudtuk meg, hogyan készítik. A találmány, azaz az ún. Habiten-anyag végleges formáját 2007-ben érte el, célja új technológiájú, kiemelkedő hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező építőanyag és erre alapozott épületszerkezetek gyártása. Lényege egy szupertitkos oldat, amelyhez különféle anyagokból és arányban adalékanyagot kevernek. Bármely természetes anyag felhasználható: fa, növényi szálak, kőzetek, vagy akár hulladék is, így az újrahasznosítással környezetbarát technológiáról beszélhetünk. A feltalálónő szerint a Habiten mesterségesen előállított, nem heterogén kőzetnek nevezhető.

Univerzális építőanyag

A Habiten teljesen új építőanyag-csoportként jelenik meg a piacon, az anyagból készült termékek pedig Vekla néven kerültek védelemre. Az anyag univerzálisan felhasználható az építőiparban: így padozat, falazat, födém, tetőszerkezet, cserép, nyílászáró, burkoló is készíthető az anyagból, ráadásul építőanyagként és szigetelőanyagként is hasznosítható, vagyis az alkalmazásának nincsenek határai. A Vekla-termékek többek között jól alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, a globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárási viszonyok miatt növekvő energiaköltségeket energiahatékony építési rendszerrel ellensúlyozza. Ugyanis a kiváló hang- és hőszigetelés mellett hőtároló és hőcsillapító képességgel is rendelkeznek, így az építmények nyáron hűvösek, télen pedig a fűtés megszüntetését követően a szerkezetekben tárolt hő által a helyiségek hosszabb időn át megtartják az optimális hőmérsékletet. A Habitennel a beruházási és üzemeltetési költségek 30%-kal csökkenhetnek. A divatba jövő passzívházak esetében is szolgálhatnak építőanyagként. Várfalvy János szerint a Habiten hőátbocsátó tényezője a modern építőanyagok és a passzívház alapanyagainak hasonló paraméterei között félúton helyezkedik el. A hazánkban most aktuális energiakorszerűsítési beruházások számára is elérhetőek, így felhasználhatók panelépületek, társas- és családi házak, ipari épületek utólagos hőszigetelésére is.

A professzor így foglalta össze az anyag elemzésével kapcsolatos véleményét: „két alapvető épületfizikai jellemzőjének, nevezetesen a hővezetési tényezőnek, illetve a sűrűségnek tág határok közötti változtathatósága lehetőséget teremt az anyag széles körű építőipari alkalmazására„. Veres Klára összehasonlította a Habitent a betonnal, és míg a beton tömege 2000 kg/m3 körüli, addig a szabadalomnál ugyanez az érték csupán 400-800 kg/m3. Míg a betonnál a cement a kötőanyag, addig a találmánynál maga az oldat, ráadásul a betonhoz képest a kötési ideje kilencszer gyorsabb. A víztaszító képessége szintén megkülönbözteti a betontól. További előnyei: UV-sugárzásnak ellenáll, más szigetelő anyagokkal szemben nem szükséges kiegészítő bevonat, nem igényel vakolatot, nehezen éghető.

A találmány

A találmány a hulladék hasznosításával nyert ( pl. műanyag, üveg, fém, gumi, textil, építési törmelék) granulátum, őrlemény, vagy szálas, továbbá más ásványi és egyéb kitöltő darálék és zúzalék formájú alapanyagokból előállított – homogén építési technológia cél mellett – passzív, energiahatékony és klímaváltozáshoz alkalmazkodó, kristályszerkezetű, terhelhető építő- és szigetelőanyag, valamint ebből készülnek az erre alapozott előregyártott – bennmaradó – zsaluelemek és épületszerkezetek. Az anyag keverési technológiája, valamint az ahhoz szükséges gépi eszközök sem azonosak a beton, a habarcs és más cementtartalmú építőanyagok előállításával.