Debrecen lesz az új főváros?

Debrecen adósságállománya a költségvetés főösszegének 25 százaléka alatt van, miközben a beruházási arány 10-15% körüli. Ez tette lehetővé, hogy Debrecen az elmúlt évtizedben a leggyorsabban fejlődő megyeszékhely legyen, s hogy fejlődésben lenyomja Budapestet. Talán még vicc, de a cívis város nincs messze attól, hogy 1849 és 1944 után talán harmadjára is az ország fővárosa legyen.

Debrecen lesz az új főváros?

Tavaly az országban összesen 36 ezer új lakás épült, ebből közel ezer Debrecenben. Bár a válság miatt kidurrant itt is az ingatlanlufi: a városban, illetve Hajdú-Biharban több lakást (15 500 darabot az ingatlan.com adatbázisa alapján) kínálnak, mint az egész Dunántúlon, még mindig a cívis város fejlődik a leggyorsabban és erőteljesebben az országban. Ennek ellenére folyamatosan adják át a legnagyobb lakáspiaci beruházás lakásait a 2005 óta épülő Füredi kapu lakóparkban, a jóval kisebb léptékű Fészek lakóparkban valamint a Gyömrő Liget lakóparkban, ahol a 136 lakás már mind elkelt. Az új lakások ára négyzetméterenként 220 ezer forint körül indul és elhelyezkedéstől, felszereltségtől függően emelkedik 300 ezer forint fölé.

A sokoldalú fejlődés természetesen nemcsak a megyeszékhely közigazgatási határain belül elterülő, ún. kertvárosi-szuburbanizációs övezetet és a belső agglomerációs zónát értékelte fel, hanem a mind karakteresebben formálódó külső bolygóvárosi településgyűrűt is.(Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Derecske, Létavértes, Hajdúhadház, Téglás és Nyíradony). Potenciálisan pedig az időközben városi rangot elnyert Hajdúsámsont és Vámospércset.

A fejlődést jól példázza, hogy Debrecen vagyona az 1998-as állapotokhoz képest több mint 60 milliárd forinttal nőtt mindösszesen 283,9 milliárd Ft-ra. Az önkormányzati vállalati vagyon értéke ebből meghaladja a 100 milliárd forintot. Az önkormányzat adósságállománya 13,6 milliárd Ft. Az 59 milliárd forintos költségvetési főösszeghez viszonyítva az adósságráta 23,18 százalék, míg a teljes önkormányzati vagyonhoz viszonyítva 4,8 százalék.

A város határában

Ipari parkok

Jelenleg négy terület rendelkezik ipari parki címmel, az ötödik kialakítása pedig folyamatban van. E területek közül kettő Debrecen önkormányzata, egy a Debreceni Egyetem érdekeltségébe tartozik, kettőt pedig magánvállalkozások működtetnek. Ezen kívül több vállalkozói park is gyarapítja a cégek megtelepedési lehetőségeit.

A Debrecen nyugati részén található 3500 munkahelyet adó Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park betelt. Az ipari parkban megvalósított fejlesztések összberuházási költsége meghaladta a 800 millió forintot, melyből a támogatások mértéke 300 millió forint felett volt. Az itt működő vállalkozások kiemelkedő gazdasági eredménnyel zárták a 2007. évet. A társaságok beruházási összértéke elérte az 53 milliárd, az árbevételük a 72 milliárd forintot, és mintegy 95 százalékban termeltek exportra. 2008-ban indokolttá vált a park jelenlegi területének továbbfejlesztése a Coca-Cola ideköltöző gyára miatt.

A Delog Debreceni Logisztikai Központ és Ipari Park gerincét a logisztikai szolgáltatásokat biztosító cégek alkotják. Az ipari park alapterülete 25,7 hektár, a betelepült vállalkozások száma pedig 21, amelyek 661 főt foglalkoztatnak. A Nyugati Ipari Park az egykori házgyár területén barnamezős ipari parkként 2000-ben jött létre. A 100 százalékban kihasznált területén – 30 hektáron – jelenleg 90 vállalkozás működik, amelyek 1111 főt foglalkoztatnak. A Debreceni Déli Ipari Park 87 hektáros területét 2007 nyarán további 26 hektárral bővítették, így a fejlesztési terület nagysága most 113 hektáros. Az Ipari Park a debreceni nemzetközi repülőtér közvetlen szomszédságában helyezkedik el, így Debrecen város kiemelt logisztikai övezetében van. A Debrecent elkerülő gyorsforgalmi autóutat négysávos főút köti össze a jövőben a 47. számú úttal, mely a park területe mellett halad el.

A Debreceni Egyetemi Ipari Park (volt Agrárpark) elsősorban a Debreceni Egyetem és az üzleti szféra kapcsolatára koncentrál. A 25 hektáros területen eddig két vállalkozás telepedett le, amelyek 38 főt foglalkoztatnak, ám 1000 új munkahely jön létre 2010-re egy 4 milliárd forint értékű beruházás miatt, amely az IT Services Hungary Kft. informatikai vállalatnak köszönhető, amely tavaly 10 ezer négyzetméteres irodaházat építtetett már ebben az ipari parkban.

Airport Corner az új „városkapu”

Debrecen eddig 3 milliárd forintot költött a repülőterére, és további 1 milliárd forintot külső forrásokból biztosított a légikikötő fejlesztéseire. Ennek eredményeként a Debrecen Airport -, amely a schengeni követelményeknek megfelelő, modern regionális nemzetközi légikikötő -, Virág László, az Airport-Debrecen Kft. ügyvezető igazgatója szerint
évente akár már 300 ezres utasforgalmat is le tud bonyolítani. A repteret 75 évig a Xanga Holding Kft. üzemelteti. A repülőtér szomszédságában épülő Airport Corner a tervek szerint 600 férőhelyes parkolójával, 320 szobás szállodájával, közel 11 000 négyzetméternyi üzlet- és irodaházával, két eltérő funkciójú „városrészt” köt majd össze. A Corner hasonló funkciót fog betölteni, mint a Ferihegyi Quadrum vagy az Airport City. A debreceni komplexumnak azonban az lesz az előnye, hogy szoros kapcsolatban fog állni a Déli Ipari Parkkal.

A Regionális Kiállítási és Vásárközpont

A regionális kiállítási és vásárközpont a város déli részén, a Debreceni Repülőtértől északra fekvő területen, a 47. számú főút kivezető szakasza mellett valósul meg a tervek szerint a jelenleg hasznosítatlan, korábban katonai célokat szolgáló romos épületek és gondozatlan terület helyén. A központ 10 ezer négyzetméter alapterületű fedett kiállítási csarnokot, 1 darab 600, és 2 darab 550 fős befogadóképességű előadótermet, több kisebb szekciótermet, irodahelyiségeket, éttermet és egyéb kiszolgáló helyiségeket foglal magában, valamint kiegészül egy 40 ezer négyzetméteres kültéri kiállítóterülettel. Méreteiből adódóan a budapesti kiállítási és vásárterek után az ország legnagyobb ilyen funkciójú központja lesz. A létesítmény beruházási költsége körülbelül nettó 3,2 milliárd forint, amelyet a projektgazdák szintén uniós források bevonásával kívánnak előteremteni.