Meddig maradunk panelbalekok a lépcsőházi távfűtés miatt?

Szükséges-e a lépcsőházak fűtése, ha az utóbbi években egyre több helyen kicserélték már a nyílászárókat, valamint az utólagos homlokzati hőszigetelést?

Fizetünk, mint a katonatiszt

Magyarországon több mint 2 millió ember él panelben, azaz a kommunális távhő a magyar lakásállomány több mint 16 százalékába jut el. Az energiahordozók drágulása miatt a központi melegvíz-ellátásban részesülök évente cirka 2-4 alkalommal szembesülnek a távhődíjemeléssel, amit – többek között a pénzügyi válság miatt is – egyre kevesebben tudnak már kifizetni. Tatabányán például 2006-ban még bruttó 1418 forintba került 1 GJ melegvíz, 2007 márciusában azonban már 3398 forintot kért el a szolgáltató -, azaz a megyeszékhelyen 1 év alatt 139,6%-os volt a távhő drágulásának a mértéke. Nyíregyházán már 240 millió forinttal, azaz családonként több mint 16 ezer forinttal tartoznak a távhős lakásokban élők a Nyírtávhőnek. A tartozások, és a fokozatosan emelkedő távhődíjak kompenzálása miatt, éppen ezért egyre több panelközösség foglalkozik a lépcsőházi fűtés kikapcsolásának, vagy elhagyásának gondolatával, hiszen például csak a győri lakóközösségek 395 ezer légköbméter lépcsőházi fűtés után fizetnek be évente 84 millió forint alapdíjat az ottani szolgáltatónak!

Jogi ellentmondások

Az anyagi terhek enyhítése érdekében az országban már több lakóközösség évekkel ezelőtt elkezdte a közös tulajdonban lévő lépcsőházaik, helyiségeik fűtőtesteinek ledugózását, kikapcsolását – hol jogosan, hol pedig jogtalanul. Ugyanis míg a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 39. § (3) bekezdése megengedi, hogy egy lakóközösség szabadon rendelkezzen a közös tulajdonával, addig a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. Tv. 38.§ (5) bekezdés b) pontja szerint, a lépcsőházi fűtés csak akkor szüntethető meg, „ha az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú hőellátást valósítanak meg, amely az épület távhőellátását biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető!” Azaz jogilag csak akkor lehet kikapcsolni a lépcsőházi fűtést, ha van egy független, önálló lakásokba bevezetett rendszer is, amely sohasem volt rákötve a lépcsőházak távfűtési rendszerére! A jogi megkötés miatt ez azonban csak akkor valósítható meg, ha a lépcsőház egy önálló hőközponttal rendelkezik, amely egy külső hőmérsékletről vezérelt hőközponti szabályozó és mérő körrel is ellátott zárt rendszer -, ami ugye megint kiadást jelentene a lakóközösségnek! (Megjegyzendő, hogy a jogi polémia ellenére a szolgáltatók – bár nem támogatják a leválást -, nem is gördítenek akadályokat a lakóközösségek elé. Sőt! Anyagi biztonságuk érdekében már több alkalommal is kérték a kormányt törvénymódosításra, hogy a díjfizetési kötelezettség év közbeni megszűnése miatt, az adott tárgyév alatt, valamint az azt megelőző év novemberéig visszamenőleg is behajthassák pénzüket az adósokon.)

Anyagilag megéri, de elértéktelenedik a lakás

Mivel az egymásnak ellentmondó törvények nem helyeznek semmilyen szankciót sem kilátásba a lépcsőházi fűtés megszüntetése elé, így akár meg is nyugodhatnánk -, hiszen nem hivatalos számítások szerint a lépcsőházi radiátorok kikapcsolásával, a fűtési alapdíj és hődíj mértéke – a városonként változó 40- 60%-os szolgáltatási díjkülönbségek miatt – átlagosan 900-2000 forinttal csökkentené a családok kiadásait havonta -, ami sokaknak számítana. Ám ha a távhőleválási tendencia felgyorsul, akkor egy-két év elteltével a magyar panelek -, a közös tulajdonban lévő fűtetlen helyiségek miatt – szerkezetileg súlyosan károsítani fogják az épület és a lakások állagát!