Romboljunk mítoszokat az alternatív energiáról!
Címkék: építés és felújítás, zöld megoldások | magazin összes címke »
Még soha nem volt olyan fontos, hogy takarékoskodjunk az energiával, mint most. Azonban még mindig tartja magát néhány makacs legenda.
A napenergia túl drága ahhoz, hogy szélesebb körben elterjedjen?
Ha a fémelektródákat külső áramkörön keresztül összekapcsoljuk, akkor a napelem megvilágításának hatására a külső áramkörben azzal arányos mértékű egyenáram folyik. Az áram nagyságát a keletkezett szabad töltéshordozók száma határozza meg, a feszültség pedig az alapanyag jellegétől függ. A termelt egyenáramot egy megfelelő inverterrel a kívánt feszültségű és frekvenciájú váltóárammá tudjuk alakítani.
Kezdetek
A valóságban tényleg létezett a napelemeknek egy olyan régi generációja, amik nagyok, testesek voltak és a napsugaraknak csak 10%-át tudták hasznosítani. A gyors fejlesztéseknek köszönhetően azonban az új kivitelezésű modellek már sokkal vékonyabbak és hatékonyabbak elődjeiknél, és áruk is a töredéke az első napelemekének. Már nem is szilíciumból készülnek. A First Solar nevű manufaktúra, akik a legtöbb vékony napelemet gyártják az USA-ban, 2010-re olcsóbban szeretne energiát előállítani, mint a ma létező nagy központok.
Napfénytől a gőzig
Más cégek más technológiákkal hasznosítják a napenergiát. Az egyik megoldás, hogy hatalmas tükröket fókuszálnak egy folyadékkal teli csőre, ami felforrósodik és gőz keletkezik. A gőz aztán képes arra, hogy turbinákat működtessen, így energiát termeljen. Spanyol és német cégek hatalmas területeken telepítettek ilyen rendszereket Észak-Afrikába, Spanyolországba és Amerika dél-nyugati részére. Egy napsütötte napon a napenergiát hasznosító telepek hatékonysága versenyképes a szénével.
A Szahara meghódítása
Európa a legtöbb naptól származó energiát a Szaharából nyerhetné, ám ehhez szükség lesz egy hatékony szállítási rendszerre. A technológia fejlődésével Európa új energiaforráshoz juthat, az Észak-Afrikai államok pedig jelentős bevételekhez. Ráadásul Magyarország fekvésének köszönhetően az egyenlítői sugárzás felének megfelelő sugárzást tud hasznosítani. Ez alig valamivel marad el a mediterrán országokban mért értékekkel, ezáltal rendkívül jónak mondható helyzetben van. Az időjárási viszonyok függvényében az alábbi besugárzási adatokat lehet figyelembe venni:
* Tiszta égbolt: 1000 W/m2
* Részleges napsütésben: 600 W/m2
* Szűrt napfény: 300 W/m2
* Borult égbolt: 100 W/m2
Figyelembe véve a hazai napsütéses órák számát – átlagosan 2200 óra/év – éves szinten tehát 500-800 kWh/m2 energia hasznosítását teszi lehetővé.










Tényszerüen néhány mondat.Mi lenne ha a sivatagokat letakarnánk napellemekkel?Milyen hatása lenne a klímára?Hány négyzetkilóméter adna néhány megavattot?Mindez igaz a széler%u0151müvekre is.Valójában ezek a\” megoldások\” nem oldják meg sem az energia sem a klimaváltozás problémáját.A megoldást a TERMÉSZET kínálja nagyon régóta.Megvalósította a korlátlan menyiságben el%u0151állítható TISZTA ENERGIÁT! Ez a gömbvillám.Megértése-a Természethez való természetes közeledés ami megoldást adhat.Ehez viszont változni kell!!!