Az energiaárak növekednek a Robin Hood-adó miatt?

Az Országgyűlés 190 igennel 184 nemmel megszavazta, hogy az energiaellátó cégek 8 százalékos különadót fizessenek. De ennél azért sokkal komplexebb a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvény. Túl sok a szereplő az energiaiparban: energiatermelő, elosztó, szolgáltató, állam, önkormányzat. És a végén a szegény fogyasztó, aki csak kapkodja a fejét, mert sokallja az árat, de nem ért semmit. Dezinformációk borzolják a lakosság idegeit. Az állam össze-vissza intézkedik.

Növelik-e a fogyasztói árakat?

Dr. Boross Norbert, az ELMŰ kommunikációs igazgatója kérdésünkre elmondta, „a Robin Hood-adó alapvetően az ELMŰ – ÉMÁSZ hálózati és egyetemes szolgáltatóra nem vonatkozik, mivel ezen tevékenységek logikusan adómentesek. A hatás csak a szabadpiaci kereskedőkre, így esetünkben egyik leányvállalatunkra terjed ki. Mivel ez a cég, a MÁSZ Kft. alapvetően csak ipari fogyasztókat lát el, így közvetlen terhek a lakossági fogyasztókra nem hárulnak.” Persze felmerül, hogy ha egy cégcsoport egyik cégének a tervezett nyeresége csökken, akkor azt nem akarja-e másik cégének nyereségnövelésével kompenzálni?

A DÉMÁSZ Csoport álláspontja az, hogy „egyetértünk a környezetbarát távhőszolgáltatás minden olyan módon történő támogatásával, amely összhangban van az EU-elvekkel és gyakorlattal; viszont „nem értünk egyet a Parlament által elfogadott megoldással, amely a távhőszolgáltatás finanszírozási kérdéseit nem átfogó megoldással kezeli, hanem az energiaszektor néhány társaságának extra adójával kívánja a problémákat megoldani” – közölte az ingatlanmagazin.commal Lehóczky Gábor, a DÉMÁSZ Igazgatóságának tagja, pénzügyi igazgató.

A szakember hozzátette, hogy az elfogadott törvény hatálya nem terjed ki a hálózatot érintő tevékenységekre (pl. elosztás), illetve az alapvetően a lakossági ellátást biztosító egyetemes szolgáltatásra, így ezen esetekben rövid távon nincs szükség – de a hatályos szabályozás alapján nem is lenne lehetőség – ármódosításra. „Ármódosítást a Robin Hood-adó miatt csak akkor kezdeményezünk, amennyiben a fenti tevékenységekhez kapcsolódó villamosenergia-beszerzési költségeinkben megjelenik az új adó hatása.” A szabadpiaci villamosenergia értékesítési tevékenységében a piaci verseny fog választ adni arra, hogy az extra adó beépül-e az árakba.

Sokan azt vizionálják, hogy az érintett cégek úgy is kompenzálhatják a Robin Hood-adó miatt kieső jövedelmüket, hogy visszafogják a fejlesztéseiket, ami majd végső soron a fogyasztónak eljuttatott szolgáltatások színvonalán látszik meg. Erre reagálva Lehóczki Gábor azt mondta, hogy „a DÉMÁSZ-csoport nem tervezi a már megkezdett fejlesztések visszafogását, mivel azok döntően a Robin Hood-adóval nem érintett tevékenységi körhöz tartoznak.”

Ki érti az árakat?

Az is biztos, hogy az árképzési rendszer nem átlátható, mindenféle számokat hallhat a sajtóból a fogyasztó, és csak kapkodja a fejét. Mint Balogh Róbert, a Főtáv Zrt. szóvivője egy előadáson elmondta, az emberek fejében összekeverednek a gázáremelések és a távhődíjemelések, pedig utóbbiak az előbbiekből következnek, sokszor a sajtó is keveri a két fogalmat, ami még nagyobb zavart okoz a lakosság tudatában. Valóban szükség van a rendszer átláthatóvá tételére, hogy az emberek tudják, mit, mennyit és miért fizetik, és ne kelljen örökké a piaci folyamatokat szociális problémákkal összekeverni.

Példaként említi a szóvivő, hogy októberben negyedszer változott a gáz ára idén. Ennek egyenes következménye, hogy november elsejétől negyedszer változott a gáz árával összefüggésben a távhő hődíja. De szerinte a sajtóban úgy jött le, hogy 10 százalékkal emelkedett a távhő díja, pedig ez nem igaz. Most a 10 százalékos gázárváltozást egy 9,2 százalékos hődíjemelkedés követett, ami a fogyasztói összköltségben kábé 6 százalékos emelést okozott. Ez 1300 forintnyi forintösszegben kifejezhető havi tehernövekedést jelent átlagosan egy háztartás számára, miközben megjelenik egy alanyi jogú, 1150 forintos állami segítségnyújtás.

Folytatjuk