Vihar előtti csend: a IV. negyedév lesz csak igazán lesújtó

Előreláthatóan csak több év alatt lesz képes kilábalni a világ a mai depresszióból, ami nem tükröződik még az Ecostat IngatlanBarométer 2008. harmadik negyedévi felméréséből, hiszen ekkor még az ingatlanpiac szereplői nem számolhattak sem a világ, sem a magyar gazdaság visszaesésével. Ez majd csak a negyedik negyedéves felmérésben köszön vissza.

A harmadik negyedévben 0,1 százalékkal 46,1 százalékra nőtt az index értéke az előző negyedévhez képest, azaz gyakorlatilag azonos az előző három havi értékkel. Ekkor az ingatlanforgalmazó vállalatok, az önkormányzatok és a vállalatok csökkenő ingatlanforgalmat és fejlesztést valószínűsítettek, kismértékű növekedést a lakosság és a beruházók prognosztizáltak.

A forgalmazók a lakossági kereslet bővülésére legnagyobb arányban az építési telkek esetében számítanak, míg keresletcsökkenést az üdülők, nyaralók, az üdülőtelkek, a panellakások és az önálló házak piacán vártak. A beruházók továbbra is csökkenő számú lakóingatlan-építést prognosztizálnak a lakosság részéről.

A lakosság ingatlanforgalmi konjunktúra-indexe 1 százalékponttal nőtt, mivel lakosság ingatlanok iránti kereslete az új és a használt lakások piacán túllendült a mélyponton, bár még mindig nem olyan mértékű a tervezett lakásépítés és vásárlás, mely alapjaiban változtatná meg a lakáspiacot.

Az ingatlanpiac szereplői 2008. évre az Ecostat által előre jelzett (6,2 százalék) infláció körüli, illetve valamivel magasabb 6-9,2 százalék közötti árnövekedést prognosztizálnak. Legmagasabb áremelkedést továbbra is az építőanyag-áraknál (9,2%), az építési-szerelési tevékenységek árainál (8,5%), a telkeknél (7,5%) és a tervezési díjaknál (7,2%) várnak. A kínálati ár növekedését várók 5-10 százalékos átlagos drágulást prognosztizálnak az egyes ingatlanfajták körében.

A várható piaci tendenciák 2008-ban:

1. Új lakások piaca
• jelentős az eladásra szánt új lakások kínálata és hosszú az értékesítési idejük;
• csökken a kereslet az új építésű lakások, házak iránt;
• az új és a használt lakások eladási ára egyre inkább alku tárgya;
• a nehezen és lassan értékesíthető új lakások forgalmának gyorsítására jelentős kedvezményeket adnak;
• magas az egyedi, igényes lakóingatlanok iránti kereslet.

2. Használt lakások piaca
• árnövekedéssel néhány kiemelkedően jó fekvésű területen kell számolni;
• nehéz és egyre hosszabb ideig tart a kevésbé korszerű, magas közös költségű, hagyományos építésű és a lakótelepi lakások értékesítése;
• növekszik a használt kis méterű lakások értékesítési ideje;
• nő az öt évnél korábban épült lakóingatlanok értékesítési ideje;
• csökken a garzonlakások iránti kereslet;
• tovább tart a kereslet növekedése a luxusigényeket kielégítő, nagy alapterületű belterületi lakások, önálló házak iránt.

3. Irodapiac
• az irodapiaci kereslet csökkenhet, mivel az elmúlt időszak nagymértékű fejlesztéseinek eredményeként jelentős kínálati piac jött létre;
• élénk marad a jól megközelíthető irodák iránti igény, az internet-elérési és a parkolási lehetőség egyre inkább alapvető követelmény;
• az irodapiaci fejlesztések üteme csökken.

4. Lakásbérleti piac
• növekszik a kiadott lakások száma;
• a bérlakások kínálata bővül, hosszabbodik a kiadási idő;

5. Telekpiac
• szerény az irodaházak, bevásárlóközpontok és a mezőgazdasági épületek építésére alkalmas telkek iránti kereslet;
• magas az üdülőtelkek kínálata;

6. Egyéb ingatlanok forgalma
• az üdülők korszerűsítése, felújítása közepes ütemben folytatódik;
• csak a jó minőségű termőföldek iránt van kereslet.

7. Árváltozások
• az új építésű lakások árnövekedése meghaladhatja az infláció mértékét;
• a kedvezőtlen helyen fekvő, valamint a lakótelepi használt lakások ára nem, vagy csak kismértékben emelkedik, a közepes és főként a közepesnél alacsonyabb minőségű ingatlanoknál árcsökkenés várható;
• a belterületi építési telkek árai az előrejelzések szerint 9-10 százalékkal nőnek;
• a külterületi építési telkek árai emelkednek;
• a mezőgazdasági földterületek árai differenciáltan, összességében mérsékelten növekednek, egyes térségekben az áremelkedés 10 százalék fölötti is lehet; a nagyobb összefüggő földingatlanok iránti igény érzékelhetően erősödik, míg a néhány hektáros parcellákra alig van kereslet.